Alkotmányozás - Két javaslatot tárgyalhat a Ház

Az új alkotmány elfogadásának előkészítéséről szóló parlamenti határozat rendelkezett arról, hogy a kormány helyett a képviselők nyújtsák be március 15-ig az új alaptörvényről szóló javaslataikat, a kabinet pedig nyújtson kodifikációs segítséget az előterjesztések előkészítéséhez. A határozat rögzítette azt is, hogy több, tárgysorozatban lévő alkotmányjavaslat esetén az Országgyűlés együttes általános vitát tart. Az alkotmányozási időszak alatt más indítványt várhatóan nem tárgyal a Ház, interpellációs időszakot azonban tart.
A kormánypárti frakciószövetség március 14-én nyújtotta be javaslatát a parlamentnek, Szili Katalin, a Szociális Unió elnöke, a fideszes Szájer József vezette nemzeti konzultációs testület tagja, volt szocialista képviselő pedig március 15-én, kedden élt e jogával. Az ellenzéki MSZP és LMP kivonult az alkotmányozásból, a Jobbik pedig ugyan részt vesz a parlamenti vitában, de előrebocsátotta, nem fogja megszavazni a Fidesz-KDNP javaslatát.
A kormánypárti alkotmányszövegező bizottság által elkészített alaptörvény-javaslat, amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető húsvéti alkotmányként aposztrofált, a Nemzeti hitvallás című fejezettel kezdődik. Orbán Viktor kormányfő tavaly nyáron azt mondta, ha megszületik a preambulum, a nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozat okafogyottá válik. Így 2012. január 1-jén - amikor a tervek szerint hatályba lép az új alaptörvény - a politikai nyilatkozatot az államigazgatási szervek épületeinek falán - ha ezzel a címmel fogadják el - a Nemzeti hitvallás válthatja.
A Fidesz-KDNP alkotmányjavaslata a Himnusz első sorával kezdődik, és rögzíti: hazánk neve Magyarország. Az indítvány szerint az emberi jogok védelme az állam elsőrendű kötelezettsége.
Újdonság, hogy az előterjesztés alapján az Országgyűlés is kérhetne előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (Ab). Ha a Ház a zárószavazás után így dönt, a parlament elnöke csak akkor írhatja alá a törvényt, és küldheti meg az államfőnek, ha az Ab nem állapított meg alkotmányellenességet.
Az új alkotmány is tartalmazná azt a passzust, amelyet a jelenleg hatályos alaptörvénybe még tavaly ősszel Lázár János kezdeményezésére foglaltak bele: ennek alapján költségvetési kérdésekről, adókról, illetékekről, járulékokról szóló törvényeket csak akkor semmisíthet meg az Ab, ha azok alapjogokba ütköznek. Az igazságszolgáltatást érintő további változás, hogy Kúria lenne a Legfelsőbb Bíróság neve. Egy ombudsman lenne, az alapvető jogok biztosa, akinek lennének helyettesei. A megyék neve vármegyére változna, az önkormányzati választások pedig ötévente lennének.
A Fidesz-KDNP alkotmányjavaslata nem tartalmazza a választójog részletes szabályait, de akár a kiskorú gyermekek utáni szavazati jog biztosítására is lehetőséget ad. Ez azonban még vitás kérdés a kormánypárti frakciószövetségen belül.
Az indítvány szerint az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhatna el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését; ettől csak különleges jogrend idején, valamint a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése, az egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehetne eltérni.
A Szili Katalin által jegyzett, 18 fejezetes javaslat a parlamentáris köztársaság mint államforma, valamint az ökoszociális piacgazdaság mint gazdasági berendezkedés rögzítése mellett kimondaná: a köztársaság előmozdítja a szociális jogok mint alapjogok érvényesülését, különös tekintettel a szociális biztonsághoz, a munkához, a lakhatáshoz és a lakhatás biztonságához való jogra; védi nemzeti értékeit, a környezetet és a természetet, különösen a termőföldet és a vízkészletet.
Szili Katalin a törvényhozást nemzetgyűlésnek nevezné, amelynek két kamarája lenne, a képviselőház és a 90 tagú felsőház. A felsőház a törvényalkotási folyamatban egyszeri, halasztó hatályú vétójoggal rendelkezne; ciklusának hossza öt év lenne, a képviselőházi választást továbbra is négyévente tartanák. A kormány legfeljebb 15 tagú lehetne.
A költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló törvényeket az Ab Szili Katalin előterjesztése szerint csak akkor semmisíthetné meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó passzus szerinti jogokat sérti.
A köztársaság területe városokra és vonzáskörzeti községeikre, járásokra, megyékre, a fővárosra, valamint - 800 ezer embertől hárommillióig - régiókra tagolódna. A képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását - az időközi választás kivételével - az általános képviselőházi választást követő második év október hónapjában kellene megtartani Szili Katalin indítványa szerint.