Hírek

2006.12.18. 03:29

Kerítés, európai kolbászból?

Budapest - A 2007. évi költségvetés a tervezési biztonság, a betarthatóság és a számok kiindulási alapja szempontjából jobb, mint a korábbi években. Ennek következtében a megvalósíthatóság kockázata is kisebb, ráadásul több tartalékot is tartalmaz - nyilatkozta lapunknak Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke.

Osváth Sarolta

Nem jó viszont, hogy a hosszú távú elképzeléseket, törekvéseket, amelyeknek kihatásai lesznek a jövő évi büdzsére, a számvevők véleményük kialakításakor még nem ismerték és még ma sincsenek erről pontos információk.

De tulajdonképpen még arról sem tudnak, hogy milyen módosításokat igényel például az a néhány változtatás, amit az EU a konvergenciaprogramban javasolt, és szintén át kell vezetni a költségvetésen, bár ezek tendenciája kedvező. - Valójában a számok szintjén nincs gond a költségvetéssel, azokat a tételeket, amelyeket korábban a számvevőszék hiányolt, zömmel beírták, így a költségvetéssel kapcsolatos vita több ponton pozitív végkifejlettel zárult - szögezte le az elnök. Ez biztató, mert a két intézmény, az ÁSZ és a Pénzügyminisztérium között e tekintetben nincs nézetkülönbség. Tehát elvileg van esély arra, hogy belátható időn belül jó költségvetés készüljön. Ami ezen túlmutat, az ország gazdasági helyzetének alakulása, már nem ennyire egyértelműen biztató - hangsúlyozta Kovács Árpád. - Nem tudjuk előre, a lakosság hogyan fog reagálni az áremelésekre, nem lehet előre kiszámítani a vállalkozói szféra magatartását sem az adózási szigorításokra, s az ezzel kapcsolatos összes kockázat benne van a költségvetésben. Nem nehéz megbecsülni, hogy komoly lyukakat is okozhatnak.

A költségvetésen ugyanakkor végighúzódik egy kettősség: miközben a kormány az öngondoskodást hangsúlyozza, ugyanakkor a nyugdíj- és a többi nagy ellátórendszer lényegében maradt a régiben, e számokban nincs jelentős elmozdulás. Ennek nyilván az az oka, hogy számos kérdés továbbra sincs eldöntve, alapvetően hiányzik például az állami feladatrendszer körvonalazása.

El kellene már dönteni, hogy valóban az öngondoskodás vagy a gondoskodó állam az irány, de nincs meghatározva az sem, hogy milyen gazdaságpolitikát kell követni, és sorolhatnám a bizonytalansági tényezőket. De azt gondolom - emelte ki az ÁSZ elnöke -, hogy ezek a témák majd csak a 2008-2009-es költségvetés kapcsán jönnek elő. Az ÁSZ elnöke nagyobb óvatosságot tartana szükségesnek az európai uniós források lehetséges nagyságát illetően is, legalábbis a kommunikációban. Nem szabad azt a várakozást kelteni, hogy ezután majd európai kolbászból lesz minden kerítés - mondta, mivel ezek a források - ha jól használjuk fel - csak arra lesznek alkalmasak, hogy a pozitív irányú változásokat elindítsák.

Az Állami Számvevőszék a eu-s források felhasználásának közvetlen ellenőrzésében nem vesz részt, korábban vállalta az agrártámogatásokkal kapcsolatos folyamatok ellenőrzését, de a jövőben ez is a kormányzati ellenőrzés feladata lesz. Helyes, hogy a költségvetés szigorúbb az állami apparátussal is, az eddigi leépítések során azonban - az ÁSZ elnöke úgy véli - kevésbé érvényesült a közigazgatási reform koncepciója.

Azt külön sajnálatosnak tartja, ha a minisztériumok, állami intézmények belső ellenőrzési szervezetét a feladatok alapos átgondolása nélkül csökkentik. Arra a kérdésre, hogy egyedülálló-e a számvevőszékek nemzetközi gyakorlatában a költségvetés benyújtás előtti véleményezése, az elnök elmondta: a nemzetközi gyakorlatban van arra példa, hogy a parlament bizonyos esetekben igényli a számvevőszék javaslatait.

Az amerikai számvevőszék például közvetlenül az elnöktől kapott felkérést arra, hogy tegyen javaslatot a költségvetési többlet elköltésével kapcsolatban. Németországban a számvevőszék egyben a kormány gazdasági főtanácsadója is, tehát alapjában véve nem idegen az ilyen megbízás, de az valóban igaz, hogy másutt ilyen rendszerezetten és még a jövő évi költségvetésparlamenti benyújtása előtt nem igényli a parlament a költségvetés véleményezését.

Sokan vitatják ezt a gyakorlatot, mondván, hogy ezzel a független véleményalkotás kerül veszélybe, hiszen az ÁSZ-vélemény eleve meghatározza, tematizálja a parlamenti vitát. Az ÁSZ számára ez nem választás kérdése, inkább megtisztelő elismerés, s amíg a parlament igényli, csinálni fogjuk - szögezte le Kovács Árpád.

Ezek is érdekelhetik