Hírek

2006.06.27. 22:00

Munkaadói hatalom még illúzió az esélyegyenlõség

Mórocz Zsolt

Mit jelent valójában megváltozott munkaképességû emberként élni - tehetnénk fel a kérdést, hiszen nem csupán a testi vagy szellemi fogyatékkal élõk alkotják e kört. Olyan problémával, mint a cukorbetegséggel élõk is ebbe a kategóriába sorolhatók, hiszen kezelésük, étrendjük eltér az átlagostól. Bár látszólag egészségesek, problémáik hallatán elutasítják õket a munkaadók. Ezért többnyire megváltozott munkaképességûként keresnek állást. Ma hazánkban azonban még illúzió volna azt mondani, a fogyatékkal élõknek éppolyan esélyeik vannak a munkaerõpiacon, mint egészséges, hasonlóan képzett társaiknak. Annak ellenére, hogy tavaly 55 milliárd forintot költött az állam a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatására. Az 1983-as rendelet óta - mely szerint normatív fejpénzt fizetnek minden megváltozott munkaképességû dolgozó után az õt alkalmazó vállalatnak - sok visszaéléssel kellett megküzdenie az államnak, az adóhatóságnak és a munkavállalóknak is. A törvény mindeddig nem tette lehetõvé ugyanis, hogy a cégeket elszámoltassák, ellenõrizzék, vajon megfelelõek-e a munkakörülmények. 2005 õszén lépett hatályba az a kormányrendelet, mely az állami támogatással való visszaélés megakadályozására született, s idén július elsején lép életbe. A törvny szerint ezentúl nem lehet üzlet tárgya a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatása, s minden cégnek akkreditáltatnia kell magát. Korábban a legalább húsz fõt foglalkoztató cégek vehették igénybe az állami támogatást, júliustól a mikro- és kisvállalkozások is megtehetik ezt, ha akkreditálták magukat. Eszerint a cégeknek el kell számolniuk a támogatással, s a foglalkoztatás kö-rülményeivel is.
A megváltozott munkaképességûek csak remélhetik, eztán sikeresebb lesz rehabilitációjuk
a munkaerõ piacára.

Ezek is érdekelhetik