Hírek

2006.06.20. 22:00

Még tíz nap van az irtásra

<b>Hektáronként akár százezer forintra is rúghat a büntetés összegeA hatóságok június 30-a után bárhol ellenõrizhetik a parlagfû-mentesítést</b>

Mórocz Zsolt

A földet, kertes házat birtoklóknak évente fontos kötelességük, hogy gondoskodjanak az általuk mûvelt, vagy használt területen a parlagfû kiirtásáról. Ha ezt mégsem teszik meg - akár szándékosan, vagy véletlenül -, komoly büntetésre számíthatnak, hiszen a hatóságok július elejétõl ellenõrizhetik õket.
A parlagfû virágporának szóródása általában már július közepén megkezdõdik, így a növény lekaszálásáról június 30-áig kell gondoskodni. Ez azonban nem elég, meg kell akadályozni a parlagfû további virágzását, és allergiát okozó pollenjének levegõbe kerülését. Tehát az idõjárástól függõen még kettõ-négy alkalommal tanácsos kaszálni, vagy vegyszeres gyomirtást alkalmazni.
Egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetõen fölgyorsult a szennyezett területek földerítése, és szigorodtak az ellenõrzések is.
A fertõzött területek felkutatása a külterületeken és a zártkertekben az illetékes földhivatalok hatásköre. A belterüleken ugyanezért, és a parlagfû-mentesítésért a jegyzõ a felelõs. Az ellenõrzést a földhivatalnál dolgozó mezõgazdászok végzik a növényvédelmi hatóság szakembereivel, mûholdas felvételek és az elõzõ évi adatok alapján. Az eljárást termõföldeken, belterületeken, ipari, kereskedelmi telephelyeken vagy akár utak mentén is végrehajthatják a hatóságok, elõzetes bejelentés nélkül. Ha olyan telket találnak, ahol nem irtották ki a határidõig a parlagfüvet, akkor a föld vagy kert tulajdonosa komoly büntetésre számíthat. Ki kell ugyanis fizetnie a húszezer és kétmillió forint közötti növényvédelmi bírságot, a felderítés költségét, a hatósági kaszáltatás díját. Ezek együtt százezer forintra is rúghatnak hektáronként, nem fizetés esetén pedig adók módjára behajthatók.
A földhivatalok, illetve a Növényegészségügyi- és Talajvédelmi Szolgálat szakemberei már készülnek az ellenõrzésre, tegnap ugyanis értekezletet tartottak. A tanácskozás után dr. Pálmai Ottót, a Fejér Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat igazgatóját kérdeztük arról, hazánkban mi okozza a parlagfû elterjedését?
- Egyrészt az ország ökológiai adottságai, vagyis a napfényes órák száma, a csapadékviszonyok és a hõmérséklet kedvez a növény szaporodásának. Másrészt vannak tõlünk függõ tényezõk is például az, hogy a zártkertek száma nagyon magas. Ezek tulajdonosai kiöregszenek, és az utánuk következõ generáció a korábban mûvelt területekkel már nem foglalkozik úgy, ahogy kellene. Szintén gondot jelent az osztatlan közös tulajdon intézménye a mezõgazdasági területeken. Emiatt egy öthektáros földnek akár százhúsz tulajdonosa is lehet, így velük parlagfû-fertõzöttség esetén birtokrészük arányában kellene végrehajtatnunk a mentesítést. Ez elképesztõen bonyolult eljárást jelent - állítja Pálmai Ottó.
Az igazgató szerint az is probléma, hogy a belterületekért felelõs illetékes jegyzõ nem mindig vállalja föl, hogy intézkedjen a parlagfû-mentesítésrõl. Úgy véli, nagy az ellentét a külterületeket szemmel tartó földhivatalok igyekezete és a belterületi hozzáállás között. Ennek oka lehet - véli az igazgató -, hogy az önkormányzatoknak sokszor nincs elég pénze a védekezéshez. Tavaly egyébként a kényszerkaszálás díjából, intézkedési költségekbõl és bírságokból több mint 25 millió forintot hajtottak be.
A fehérvári önkormányzatnál a közigazgatási igazgatóság vezetõje, Szabó Lajos számolt be tapasztalatairól.
- Idén még nem érkezett parlagfûvel kapcsolatos bejelentés, de ezekkel június 30-áig nem is foglalkozunk. Az ellenõrzés a földhivatal hatásköre, a jegyzõkönyv hozzánk érkezik be, ez alapján rendeljük el a közérdekû védekezést. Tavaly 26 esetben kellett ilyet végeztetnünk, így ötszázezer forint növényvédelmi bírságot szedtünk be, erre jött még rá a kaszálás költsége.
Tíz nap van tehát arra, hogy az érintettek megszabaduljanak a quotdrágaquot növénytõl.
Fotó FMH-archív

Ezek is érdekelhetik