Hírek

2006.06.09. 22:00

Felhõk felett, szabadon

<b>Két elismert szakember gondolatai a honi repülõsélet múltjáról és jelenérõl</b>

Mórocz Zsolt

A tehetõs cégvezetõk egy része már vásárolt magának magánrepülõgépet. Sokan használnak ultrakönnyû légijármûvet; csaknem házilag készült, egy-két személyes kisgépet. Utóbbiak közül a Magyar Repülõ Szövetség közel négyszáz eszközt tart üzemben. Egyre többen gondolnak arra is, hogy összefognak, s megosztják maguk között a költségeket.
- Minden évben megtörténik a felülvizsgálat, amely ellenõrzést jelent a polgári légügyi hatóság részérõl - mondta lapunknak Méhész Sándor, a Magyar Repülõ Szövetség fõtitkára. - A légijármûveknek rendelkezniük kell üzembentartói engedéllyel ezt olyan repülõklubok vagy vállalkozások szokták kiváltani, amelyek képesek megfelelni a légügyi elõírásoknak. Fõmérnököt, minõségvizsgálót, szerelõt és fõpilótát kell alkalmazni, tehát ez összetett feladatot jelent. Az idõszakos karbantartásokat el kell végezni, a hatósági berepülések elõtt a dokumentumokat pedig szükséges ellenõrizni. A tulajdonosoknál ezek nem hiányozhatnak.
Az quotújquot pilóták tudásáról, felkészültségérõl a szakember nincs elragadtatva.
- Nem titok ha valakit egy hét alatt képeznek ki, az olyan is... Felelõtlenség úgy rábízni valakire például egy siklóernyõt, hogy aztán csak esik-kel vele. Bizonyos gyakorlat és formában tartás nélkül az ilyesmi továbbra sem megy. Egyetlen felszállásból megítélhetõ valakinek a felkészültsége meteorológiából, repüléstechnikából, aerodinamikából, rádióforgalmazásból. Nemrégiben ültem olyan pilóta mellett, akivel egyszerûen fárasztó volt a repülés. Nagyon sok múlik a kiképzõkön, a repülõklubokon, de az biztos, hogy régebben a felkészítés nívósabb, színvonalasabb volt a jelenleginél. Pénzért repülõgépet ugyan lehet venni, életet azonban továbbra sem.
Farkas Bertalan, az elsõ és eddig egyetlen magyar ûrhajósnak ugyan nincsen saját tulajdonú repülõgépe, de úgy véli, ezekre jogosítványt szerezni még ma sem túlságosan egyszerû és könnyû.
- A repülés szabályai vérrel íródtak - mondta az 1931-es magyar óceánrepülõk sportteljesítményének felidézésekor. (Emlékezetes, Endresz György és Magyar Sándor átrepülték az óceánt, s kényszerleszállást hajtottak végre Bicske határában. Az emlékmû alapkõletételi ünnepségén megjelent elsõ ûrhajósunk is.) - Kipróbáltam egy-két dolgot a repülésben - folytatta szerényen a repülõtábornoki rangot viselõ tiszt. - De az, hogy a nyolcvan évvel ezelõtti technikai és mûszaki színvonalú repülõgépekkel miként voltak képesek végrehajtani a bravúrt, aligha elképzelhetõ.
A napokban érkezett haza New Yorkból, s a pilóta behívta az utasszállító fülkéjébe, mesélte, de hogy vezethette-e a gépet, errõl zárkózott mosollyal hallgatott. Barátai Magyarországon meghívják egy-egy vidéki város kis repülõterére, ahol a magángépek várják, míg tulajdonosaik útra kelnek velük, s ilyenkor az ûrhajóst is meginvitálják egy-egy körre. Órkutatással csak közvetve foglalkozik, az 1985-ben Párizsban megalakult Nemzetközi Órhajós Szövetség alapító tagja.

Ezek is érdekelhetik