Lehet túl korán kezdeni a nyelvtanulást?

A magyar felnőtt lakosságnak alig több mint harmada beszél valamilyen idegen nyelvet - mutatják a statisztikák, de valószínűleg nem ezek a kellemetlen hírek, hanem inkább a határokon átívelő kapcsolatrendszerek feszítő ereje okozza, hogy a mai kisgyermekes szülők idejekorán nyelvtanulásra ösztönzik gyermekeiket.

Egyre népszerűbb ugyanis az óvodáskori nyelvtanulás, az iskolák pedig egymással versenyeznek az idegen nyelv oktatása terén. A szakemberek azonban nem mindig értenek egyet abban, vajon valóban szükség van-e a korai idegen nyelv tanításra, vagy elég, ha az anyanyelvi szabályrendszer elsajátítását követően, azaz 7-8 éves korban kezdik el a második nyelv tanulását a kicsik. A gyermekpszichológusok joggal gondolják azt, hogy e kor előtt a gyerek fő feladata a szabad játék.

Melinda Stewart a saját gyerekein is tapasztalta, hogy az idegen nyelvi közeg nem zavarta össze a kicsik anyanyelvi fejlődését. Tudatosan odafigyelt arra, hogy magyarul is szépen megtanuljanak, de ezzel párhuzamosan több idegen nyelvet, például az angolt és a spanyolt is folyékonyan használják. A Comenius óvodájában is úgy beszél a gyerekekkel angolul, ahogy otthon az anyukák magyarul
Fotó: S. Töttő Rita

Így véli ezt Nagy-Kalmár Szilvia székesfehérvári gyermekpszichológus is, aki szerint 7 éves korban is maximum „anyanyelvi szimulációval” érdemes elkezdeni az oktatást, ami annyit tesz: nem szabályrendszereket és szavakat kell tanítani, hanem inkább idegen nyelven is úgy kell beszélgetni vele, mintha az otthoni környezetben lenne. Egy két tanítási nyelvű óvodában és egy ugyanilyen iskolában jártunk, ahol angol nevelőnő és angol tanárnő mesélt tapasztalatairól.

Az arany középutat javasolja az idegennyelv oktatással kapcsolatosan Sántha-Malomsoki Ágnes, a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola angol tanárnője:

- Még ma is az a nézet tartja magát e témában, hogy idegen nyelvet csak "tanulni" lehet. Biflázva, szabályrendszert követve, nyelvtani képleteket alkalmazva. Pedig a korai idegen nyelv tanulásnak van egy olyan módja is, amely nem köti a gyereket gúzsba, azaz angol órák keretei közé. Ez az, amikor a kicsik játékos formában ismerik meg a másik nyelvet, ugyanabban a kontextusban, ahogy otthon tanulják az anyanyelvet - világít rá a tanárnő, kiemelve, hogy ennek is csak akkor van értelme, ha a gyerek nem feladatnak veszi az idegen nyelv megismerését, hanem olyan játékos közegnek, amelyben jól érzi magát. Az angol tanárnő tapasztalata az, hogy azok a gyerekek, akik így, napi szinten, játékos formában kerültek kapcsolatba az angollal óvodás korban (például angol nyelvű óvodába jártak), iskolába kerülés után még évekkel is érezhetően fejlettebben kezelik a második nyelvet. Ellenben azokat, akiket mondjuk hetente egyszer angolra járattak ovisként, már első évben utolérik tudásszintben azok az iskolás társaik, akik csak elsőben kezdték el megismerni a nyelvet.

Sántha-Malomsoki Ágnes, a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola angol tanárnője úgy véli, van értelme megismertetni a gyerekekkel már iskoláskor előtt az idegen nyelvet, de nem úgy, ahogyan azt az iskolapadban tennénk. A kicsiknek szabad játék, „anyanyelvi szimuláció” kell
Fotó: Koppán Viktor

Tény, hogy az agy flexibilitása, azaz rugalmassága miatt érdemes minél korábban megismertetni a gyerekeket idegen nyelvekkel, ám azt sem érdemes elfelejteni, hogy kognitív képességeik csak bizonyos korra érnek meg annyira, hogy alkalmasak legyenek szabályrendszerek elsajátítására. Az egynyelvű családokban, ha csak nem költöznek külföldre vagy nem fogadnak idegen nyelvű nevelőnőt (ami manapság nem szokás), a korai, játékos nyelvtanulásra csak intézményi keretek között van lehetőség - azaz például angol óvodába íratják a gyerekeket.

Óriási erre az igény, derült ki, amikor megkerestük a székesfehérvári Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 2015-ben indult óvodai részlegét. A soproni óvónőképzőben végzett Melinda Stewart nevelőnő foglalkozik a gyerekek angol nevelésével az intézményben. Kiderült, a legtöbb kisgyerek magyar családból való, de vannak külföldről érkező vagy multikulturális családban élő kicsik is. "Miss Melinda" élt és dolgozott Spanyolországban, Angliában, Olaszországban és Dubaiban is családjával, férje pedig új-zélandi. Tanított angolul kisebbeket és nagyobbakat, külföldön és itthon egyaránt, így van rálátása a multikulturális közeg előnyeire, hátrányaira. Bár az utóbbira nem tudott példát mondani...

A gyerekek az angol oviban igen hamar megszokják az óvónő kommunikációját, s ha nem is értik azonnal, nem telik bele sok idő, belerázódnak. Hiszen a nevelő angolul kéri tőlük, hogy mossanak kezet, angol mondókákat és énekeket mond nekik, angolul mesél. - Ha nagyon nem értik, azért beleszövöm magyarul is a kérésemet, de ahogy egyre több időt töltünk együtt, egyre kevésbé van erre szükség - meséli Melinda. Ebben a közegben pedig akarva-akaratlanul ragad a gyerekekre a nyelvtudás. Ám hogy mikor szólalnak meg idegen nyelven először, az már egyénileg változó, ahogy az első magyar szavak kiejtése is mindenkinél máskorra érik be, foglalja össze tapasztalatait az óvónő.

Kérdeznek, felelnek a gyerekek az óvónőnek, legtöbbször angolul, egymással azonban magyarul kommunikálnak - halljuk mi is ebéd utáni látogatásunkkor. Alvás előtt, a meseolvasás után megbeszélik a történet tanulságát, hangosan kimondják az angol szavakat, és már úgy térnek nyugovóra, hogy észrevétlenül csempészett új kifejezéseket a szókincsükbe a nevelőnő.