Aranyló ital, fölötte a habkorona – Szombaton van a nyitott főzdék napja

Belatiny Artúr neve a mai velencei-taviaknak nem sokat mond, pedig története olyannyira példaértékű volt a nyéki sör létrehozói számára, hogy manufaktúrájukat is róla nevezték el. Domborműve fehéren izzik az épület falán, s hirdeti egy egyszervolt pezsgőgyáros sikereit. Kupi László helytörténeti kutató így emlékezett meg a pezsgőgyáros famíliáról: „A család a külföldi szeszes italok forgalmazásával és a későbbiekben gyártásukkal vált híressé. Braun Lajos ecetgyártással indult, majd létrehozta az első magyar likőrgyártó vállalkozások egyikét. Fiai közül Lajos a likőrgyártásra, testvére, Braun József a bor- és pezsgőkészítésre tette fel életét. Braun József fiatalkorában megismerkedett a franciaországi pezsgőgyártással, amelynek hazai megvalósításához a reformkori magyar kormány is segítséget nyújtott neki. Ezt követően 1876-tól megkezdődött a Braun-pezsgő gyártása, ezért is kapta Braun József a »pezsgőgyáros» elnevezést.”

Később, mint kiderült a kutatásokból, a Braun testvérek jelentős fejlesztésekbe kezdtek Velencén, ahol hatalmas pezsgős pincét építettek, s közben szőlőültetvényeket gondoztak a Velencei-tónál. „Velenczei pezsgőjük” hozta meg számukra a nemesi rangot: Ferenc József császár ugyanis megkóstolta azt az 1896-os városligeti ezredéves kiállításon, és annyira ízlett neki, hogy az eredményekért, amelyeket elértek vele, méltányosságból kapták meg a belatini előnevet és a magyar nemesi rangot. Ez a név pedig már az unoka Belatiny Artúr nevében élt tovább, aki a velencei pezsgővel további sikereket ért el – például 1900-ban a párizsi világkiállításon méltán szállt versenybe a francia pezsgőkkel, ugyanis aranyérmet kapott. Ez a sikertörténet húzódik a nyéki sör főzdéjének előterében is, amelynek vezetője, Titonelli Péter a mai, azaz június 5-i nyitott főzdék napja alkalmából engedett betekintést a sörkészítés izgalmas világába. Ez az esemény ad alkalmat arra is, hogy a Belatiny Artúr-domborművet hivatalosan felavassák.

A manufaktúra titkos recepteket használ persze, ahogy minden hasonló főzde. Az azonban nem titok, hogy a maláta, amelyet használnak, első körben egy „roppantógépbe” kerül, ahol a magok összetörnek és vízzel elegyedve kerülnek ki a gépből. Az alapanyag, a búzamaláta zsákokban sorjázik a műhelyben: színük, illatuk eltérő, ahogy a hozzáadott komlóé is – így lesz a belőlük készülő ital aromája is mindig más. Az így keletkező anyag acélcsöveken keresztül jut át azokba a réztartályokba, amelyek gyakorlatilag a manufaktúra fő helyiségének, szívének is mondhatók.

– Egy ilyen tartályban egyszerre ezer liter sör főzhető – mutatja az ügyvezető a csodálatosan csillogó, fémesen narancs alkalmatosságokat. A sörfőzés mégsem tűnik olyan egyszerűnek: a kifőtt malátalébe kerül a komló, a végén ezt leszűrik – s az élesztő az, ami a végén a kémiai folyamatot megkoronázza. A leszűrt malátatörköly is továbbhasznosítható: gyümölcsösökben, borászatokban, vadgazdálkodásban veszik hasznát. A sörkészítés műveletét részletezi is: – A leszűrt sörlé nagyon érdekes dolog – mutatja Titonelli Péter. – Színlének nevezik, s tele van tápanyagokkal. Majd a szűretet lehűtik, s ekkor kerül bele a komlóízesítés. Ha ez is kész, ezt is leszűrjük, s átkerülnek a nagy acéltartályokba. Itt kerül bele az élesztő, s itt kezdődik meg az erjedés. Ezek a tartályok hasonlóak, mint a borászatok reduktív hordói, de kifejezetten sörre lettek kifejlesztve. Már csak abban is különböznek tőle, hogy nem szükséges hozzájuk a környezet meghatározott hőmérséklete – magukat hűtik. Így nem kell pincében vagy hegy gyomrában tartani őket.

A tartályokon lévő csapok pedig arra szolgálnak, hogy a sörfőzőmester meg tudja kóstolni, a nedű épp hogy áll. Ezt figyelik egyébként a számítógépek is: hol tart az erjedési folyamat, milyen a cukorfok, a Balling-fok, hogy alakul benne az alkohol. A sör érési folyamatát nem lehet sürgetni: a legrövidebb recept 21 napos érést követel magának, de van olyan is, amelyben 28 napon át alakul az ital.

– A kézműves söröknél azt mondják, minél tovább eltartható, s minél tovább érlelik, annál jobb lesz az íze – tudjuk meg, ahogy azt is: vannak sörök, amelyeket pasztőröznek – ezek 1-2 évig is eltarthatók –, de vannak olyanok is, amelyeket nem, de ezek is biztosan megőrzik minőségüket akár 8 hónapon át. Erre pedig már a valaha volt nagynevű pezsgőgyáros is csettintene egy nagyot: valahogy így kell ezt csinálni.

SZOMBATON TARTJÁK A NYITOTT FŐZDÉK NAPJÁT

Megyeszerte is csatlakoztak a sörfőzdék az eseményhez. Az Etyeki Sörmanufaktúránál újsör-bemutatóval, valamint sörbrunchcsal készülnek. Székesfehérváron, a Hübrisnél a szakmai programok mellett pingpong- és csocsóbajnokság lesz. Martonvásáron a Vandál Brewing egyebek mellett sörpárlatkóstolóval, a kápolnásnyéki Nyéki Sör pedig mangós újdonsággal is készül.