100 éve született Kresz Mária, 30 esztendeje hunyt el

2019.03.31. 08:30

Csuporné Angyal Zsuzsa ezúttal egy különös történetet mesélt el nekünk

Csuporné Angyal Zsuzsa népi iparművész, akinek kerámiáit az elmúlt években több tárlaton is megcsodálhattuk, ezúttal egy különös történetet mesélt el nekünk. Nomen est omen: angyali történetet.

Sági Zoltán

Kresz Máriát, a néprajztudóst a szakma jól ismeri ugyan, ám alakját nem szabad a könyvtárpolcok labirintusába zárni – ahhoz túl eleven szálak kötik az anyaföldhöz, az abból vett agyaghoz és a belőle formázott kerámiához. Kresz Mária idén 100 esztendeje született, és ugyancsak idén 30 éve, hogy a kápolnásnyéki családi sírban eltemették.

Kresz Mária gyermekkorához Berlin és Toronto, Ravel és Bartók éppúgy hozzátartoztak, mint a kápolnásnyéki nyarak

Zsuzsáék életében a találkozás Kresz Máriával végzetesnek bizonyult, kezdte a közepén az iparművész, bár csupán a férje, aki a 80-as évek elején a Néprajzi Múzeumban kezdett dolgozni, került munkakapcsolatba vele. Utána azonban már egyébről sem szólt az életük, és Zsuzsa férje, István, a múzeumi munkanap végén újra és újra azzal tért haza: ma is volt Panni néni-egyetem! (Kresz Máriát a közelállók Panninak nevezték.)

Zsuzsa szerint Kresz Mária zseni volt, és mint a magas intelligenciájú emberek, arra vágyott, hogy valaki értse, amit mond. Csupor Istvánban pedig jó hallgatóságra, befogadó tanítványra lelt. Mária eredendően a néplélektan, a gyermekélet és a népviseletek iránt érdeklődött, kezdetben inkább néprajzi részfeladatként tekintett a fazekasságra, ám a feladat lassan egésszé nőtt, a sorsává vált, míg végül Mária a téma világhírű szaktekintélyévé emelkedett. Sok egyéb publikáció mellett a chicago-i egyetem neves szaklapjában (Current Anthropology) Kresz Mária 1975-ben, a vasfüggöny mögül is olyan nemzetközi tanulmánynak volt a társszerzője, amely a perui Quinua falu térségében, az Ayacucho-medencei fazekasság környezetei kölcsönhatásaival és prehisztorikus gyökereivel foglalkozott.

A sírban három asszony pihen: Kresz Mária, Norah Drewett és Magna Sieverts
Fotó: Sági Zoltán / Fejér Megyei Hírlap

Zsuzsa személyesen ugyan csak négyszer találkozott Kresz Máriával, de a szelleme – mint fogalmazott – szüntelen velük volt, ugyanis Panni néni a férjének, Istvánnak kijelentette: „te lehetsz olyan kvalitás, mint én, ráadásul melletted ott a feleséged, aki fazekas, így ti ketten, elmélet és gyakorlat együtt, messzebb juthattok nálam”. Bármilyen túlzóan hangzott is ez, az iparművész pályája elején járó Zsuzsát motiválta, küldetéstudatot ébresztett benne. A négy találkozásukból két alkalommal e kijelentést Panni néni nyomatékkal megismételte, de hangoztatta máshol is – így történhetett, hogy az alig pár nappal Kresz Mária halála után újonnan induló szakiskolai képzésbe szakoktatónak elsőként Zsuzsát hívták. Ám ott, úgy érezte, túl sok szakmai engedményt kellett tennie. Így került sor 1991-ben a Dr. Kresz Mária Alapítvány létrehozására, ahol Panni néni szellemi örökségét Zsuzsáék immár szabadon ápolhatták.

Azt a szellemi örökséget, amely egy neves család generációin át összegződött. Kresz Mária nagyapja, Kresz Géza orvosként a magyar mentőszolgálat elődjének, a Budapesti Önkéntes Mentőegyletnek volt megalapítója. Édesapja, szintén Kresz Géza, 1900-ban Hubay Jenő tanítványaként szerzett hegedűművész diplomát, majd a világot bejárva hírnevet. 1918 őszén Berlinben kötött házasságot a kor ismert angol zongoraművészével Norah Drewett-tel, 1919. június 4-én pedig megszületett Mária. A család 1923-ban Berlinből Torontóba költözött, ahol Kresz Géza, pontosabban Geza de Kresz Kanada máig nagyhírű vonósnégyesének, a Hart House String Quartetnek lett az egyik megalapítója, majd vezetője. Mivel a család Magyarországra rendszeresen hazalátogatott, Kresz Mária első évtizedeihez Maurice Ravel vagy Bartók Béla éppúgy hozzátartozott, mint a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban töltött nyarak. Itt ismerkedett meg a piacozni átjáró csákvári fazekasokkal és portékáikkal, de itt találkozott 1942-ben Móricz Zsigmonddal is, akitől néprajzi érdeklődése bátorítást és módszertani útmutatásokat kapott.

Norah Drewett zongoraművész egy korabeli képeslapon
Fotó: Archív

A Kresz család és a település kapcsolatát Kupi László, a helytörténet avatott ismerője foglalta össze pár szóban. A Vörösmarty szülőházaként ismert épület egészen korán, még az orvos nagyapa felesége, Elza örökségeként került a Kreszek tulajdonába. Így a Kresz család már az 1900-as évek elejétől rendszeres látogatója volt a kúriának, amelyben Vörösmarty emlékezetét egészen az 1949-es államosításig hűen ápolták, akkor is Kresz Máriának sikerült kijárnia, hogy az épületet az állam kulturális célokra hasznosítsa tovább. Geza de Kresz 1959 őszén Kanadában hunyt el, ekkor felesége, Norah Drewett hazatért Magyarországra. Őt férje után 7 hónappal, 1960 áprilisában érte a halál. Kápolnásnyéken temették el, ahol Kresz Mária szerint annyi boldog percet töltött. Panni néni 29 évvel később, 1989. szeptember 1-én követte édesanyját, aki mellé szeptember 23-án temették el.

Kresz Mária 1977-ben
Fotó: Archív

Az egyszerű kápolnásnyéki sírban ma három asszony pihen: Kresz Mária, édesanyja: Norah Drewett, valamint a szintén angol anyai nagymama: Magna Sieverts. Úgy tűnik, a Szózat írójának háza két angol nő szívét is magyarrá tette. Hírlik, több országos intézmény is megemlékezést tart a kettős évforduló nyarán, a Néprajzi Múzeum pedig korszakos szakkönyvvel tiszteleg Kresz Mária emléke előtt. Reméljük, megemlékezik róla Fejér megye is – talán a Szent István Király Múzeum, akire páratlan könyvtárát hagyta, vagy Kápolnásnyék, ahol gyermekkorát töltötte, esetleg Csákvár, amelynek fazekasságát a néprajztudomány lapjaira emelve a világgal megismertette.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!