Hétvége

2010.08.28. 02:28

Görögfalva hatvan esztendős

vhariszto. Magyarul azt jelenti: köszönöm. Több évtizeddel ezelőtti építőtábori emlék számomra a szó, egy csodaszép arcú, fekete szemű lány Beloianniszból azzal próbálkozott, hogy megtanít bennünket kicsit görögül. Nem járt nagy sikerrel, de ez nem az ő hibája volt.

Fejér Megyei Hírlap

 A ma Beloianniszban élő gyerekek nagy része három nyelvet sajátít el egyszerre, a magyart, a görögöt és az angolt. Az iskola igazgatónője azt mondja, beleborzong, aki hallja, amikor egy ünnepségen elhangzik egymás után a magyar és a görög Himnusz.

- Csodálatosan zeng az ének! Kértem a polgármester úr feleségét, írja le nekem a görög szöveget, szeretném a diákokkal együtt énekelni - Orosházi Györgyné iváncsai lakos, de napjai jó részét imádott iskolájában tölti. A múlt hét végén, a község születésének hatvanadik évfordulójára rendezett ünnepségen is felcsendültek a himnuszok.

Az 1946-49 között dúló polgárháború miatt több görög hagyta el hazáját, szétszóródak a világban, közülük több ezer embert fogadott be Magyarország. Hogy miért éppen megyénkben leltek otthont, házat, építettek falut maguknak, az egyik oka a föld, a földművelés, amihez a legtöbben értettek. Volt ezen a tájon egy jelentősebb birtok, a mai Sinatelep és környéke, amely alkalmasnak látszott arra, hogy megépüljön egy falu, amit egészen 1952-ig Görögfalvának nevezek. Ugyanis akik itt telepedtek le, zömében mezőgazdaságból élő emberek, zöldségtermesztéssel, állattartással foglalkozó menekültek voltak. Az építkezések 50-ben kezdődtek, gyorsan felépült 418 ház, maguk a görögök is dolgoztak a sorházak, családi házak építésén, a közintézményeken. A Beloiannisz nevet 1952. április 3-án vette fel a település - Nikosz Beloiannisz 1915-ben született, a görög ellenállási mozgalom jelentős alakja volt -, az ellenállót ugyanis 1952. március 30-án végezték ki.

- Az elmúlt hatvan év gyorsan elrepült a falu életében - Rizojanisz Kosztasz polgármester tizenkét éve vezeti a település önkormányzatát, nincsenek könnyű helyzetben, de működtetik az iskolát, az óvodát, igaz van tartozásuk, viszont nagyon sokat köszönhetnek az anyaországnak. - Görögország odafigyel ránk, az iskolát a görög parlament támogatásával sikerült felújítani. Egy éven belül 2009-ben kaptunk 100 ezer eurót. Ebből költöttünk az óvodára, a Zalka Máté utcát aszfaltoztuk. A temetések miatt is fontos volt, erre szokott menni a gyászmenet a templomból a temetőig. A görögöknél szokás, hogy templomban ravatalozzák fel a halottat, onnan kísérik útjára.

A polgármester sokszor megfordul Görögországban, ápolja a kapcsolatokat, de nem csupán ő, hanem a családok is, hazalátogatnak, fogadják a honfitársaikat. A községben 1203-1210 ember él, egyharmad rész görög származású, kétharmad magyar, de élnek köztük macedónok is.

- Mi görög falu vagyunk, nálunk nincsenek etnikai problémák, csak beloianniszi lakosok, akiknek jó része a fővárosba, Besnyőre, Százhalombattára, Dunaújvárosba jár dolgozni. Vannak a községben kisebb családi vállalkozások, ezek az ellátásban is szolgáltatnak.

Minden helybeli - legyen görög vagy magyar - számára természetes, hogy ápolja a hagyományokat. Módot ad erre a Pyrgos és a Triandafilla néptáncegyüttes, ahol szinte több a magyar, mint a görög gyerek. Az összefogást példázza, teszi hozzá az igazgatónő, hogy nyáron a szülők és a pedagógusok közösen újították fel a tantermeket, csiszolták, lakkozták a padlót. Amikor ott járunk, éppen az utolsó simításokat végezték. Két tanítónő, Rédli Kata a 2. osztályból és Dimanovszka Mahi a negyedikből padokat cipeltek, közben elmesélték, mire is jó a meseszőnyeg, hogyan sikerül feloldani a kicsik szorongását, amikor az oviból átkerülnek az iskolába. A polgármester és az igazgatónő büszke az iskolájukra, hogy a gyerekek jól érzik itt magukat, sőt, a közeli Pusztaszabolcsról is jár át néhány gyerek iskolába.

A hazatelepülés már régen nem jellemző a családokra, akik hazavágytak, még az ötvenes években visszaköltöztek Görögországba, mentek a szülőkkel a gyerekek is. A nyolcvanas években volt még egy hullám, amikor az anyaországban kedvezően változtak a közállapotok, de a település megállapodott a hatvan év során. Rendezettek az utcák, az érkezőt a helységnévtábla után gyönyörű parkban álló görög templom üdvözli, a kilencvenes években emelték, a falu tiszteletbeli polgára Konsztandinosz Dafermosz egy személyben vállalta az építés költségeit, de hogy megvalósulhatott a templom, sokat köszönhetnek Mihail Staikos érsek-exarchának is. A falu főterét körbeöleli a könyvtár impozáns épülete, a művelődési ház és az iskola. Ünnepeiket is a téren és környékén szokták megtartani, ahogy a hatvanadik születésnapot is itt ünnepelték. A község történetéről az iskolában állítottak ki tárgyi és fotós emlékeket, a téren pedig a falu lakói együtt tapsoltak a környező falvak magyar, a helyi görög és a vendégtáncosoknak, együtteseknek. Fogyott a gyros is, koccintottak otthonuk, a falubeliek, a vendégek egészségére. Születésnapot ültek.

Címkék#Beloiannisz

Ezek is érdekelhetik