Szívvel-lélekkel teli, harcos játékot várnak a csapattól a szezonban a Volán-szurkolók

Sokan számolták már vissza a napokat, lázas előkészületek előzték meg a történelmi pillanatot, amikor a Volán a klub történetében először pályára lépett a CHL-ben. Szeptember elsején pedig nagy napra ébredt Fehérvár városa, és természetesen most nem az iskolakezdésre gondolok. Hatalmas érdeklődés övezte a Zürich elleni összecsapást, már bő egy órával a mérkőzés előtt megteltek a parkolók és kék-fehér mezes szurkolók lepték el a csarnok környékét. Az izgatottságot tapintani lehetett a levegőbe, hamisíthatatlan ördögkatlan hangulat volt. Jó volt látni a mosolygós arcokat, a nagy találkozás pillanatait, és a hitet mindenki szemében. A tavalyi történelmi szezonban nem volt hiány libabőrös pillanatokból, könnyekből, önfeledt gólörömökből és emlékezetes pillanatokból.

Kétség nem fér hozzá, hogy mind a csapat, mind a szurkolók nagy reményekkel vágnak teli az idei szezonnak legyen szó akár a Bajnokok Ligájában való szereplésről, akár az ICEHL-ről. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2298 lelkes szurkoló látogatott ki a srácok első mérkőzésére. Már a kezdés előtt zúgott a "hajrá Volán", ami pedig ez után jött csak hab a tortán. A magyar himnuszt egy emberként énekelte a tömeg, valamint az eddigi legnagyobb élőkép is "bevetésre" került, amivel rengeteget dolgoztak, de úgy hiszem a befektetett munka meghozta gyümölcsét, mert a látvány lélegzetelállító volt. A kezdő sípszónál pedig valósággal felrobbant a csarnok, és elkezdődött az, amire mindenki oly régóta várt.

Na de mit is várnak a szurkolók az idei szezonban a csapattól, és milyen érzésekkel tölti el őket, hogy elstartolt egy újabb, nem is akármilyen utazás? Ennek jártunk utána a meccs előtti pillanatokban! 

Volt olyan, aki egészen Kecskemétről érkezett, de ahogy mondja, nem számít a távolság, mert amit a jégkorong képvisel Fehérváron, arra nincsenek szavak, ezt át kell élni legalább egyszer az életben.

- Tavaly lettem igazán a jégkorong szerelmese, és hihetetlen, hogy pont egy történelmi szezonba csöppentem bele. Elképesztő utazás volt, és boldog vagyok, hogy ennek a részese lehettem, így nem volt kérdés, hogy idén is támogatom a csapatot. Minden percét imádtam, mesébe illő volt az egész. Kecskemétről érkeztem a mérkőzésre, az utazás miatt nem tudok mindig itt lenni, de igyekszem minél több meccsre kilátogatni, és buzdítani a fiúkat. A lehető legjobbakat remélem, hiszek benne, hogy idén is képesek leszünk együtt nagy eredményeket elérni.

Zsolt már az 1980-as évek eleje óta hűségesen látogatja a fehérvári jégcsarnokot, volt egy kisebb kihagyás, de 15 éve újra töretlen a szerelem a sport és a csapat iránt.

- Nagyon vártam már a szezonkezdést, örülök, hogy újra itt lehetek ebben a légkörben. A tavalyi szezon elképesztő volt, megérdemelte már a csapat, hogy ezt átélje, a sok munka gyümölcse végre beérett. Ha kiteszik a szívüket-lelküket a pályán az idei szezonban, akkor úgy gondolom mindenki nevében mondhatom, hogy elégedettek leszünk. Meglátjuk mit dob az a bizonyos gép, de bízzunk a legjobbakban. 

Nagy Tamásné lányával látogatja a mérkőzéseket, de fia és unokája által ejtette rabul a szívét a jégkorong, idestova 13 éve.

- A fiam amatőr szinten jégkorongozik, illetve az utánpótlásban bírói munkát végez, az unokám pedig 8 évig űzte ezt a sportágat. Legtöbbször én hoztam edzésekre, így hamar magával ragadott a sportág. Szomorú évhez köthető mióta is járunk jégkorongmeccsre. Egészen pontosan 2009 óta, és mindenki tudja,  hogy ez az év a jégkorongban tragikus emléket őriz, hiszen ekkor hagyott itt minket ifjabb Ocskay Gábor, vagy ahogy csak mi hívtuk, Csicsó. A tavalyi menetelése a csapatnak egy örök emlék marad. Együtt izgulni értük a kivetítő előtt mikor idegenben játszottak, felemelő érzés volt. De olyan is előfordult, hogy elkísértük őket a túrára. Nem lehetünk elég hálásak a csapatnak, amit nekünk adtak, ezt nem is lehet igazán elmondani, aki átélte tudja, aki pedig nem, az kezdjen el meccsre járni, és tapasztalja meg ezt az életérzést. Most is szeretném, ha meglenne a playoff, illetve a négy közé jutás, a merészebb álmaimat pedig most nem osztanám meg. A Bajnokok Ligájában pedig élvezzék a játékot, tanuljanak, és játsszanak szívvel-lélekkel, mert ez a csapat igazi fegyvere és a siker kulcsa. 

Budai Kristóf kisebbik gyermekét hívták meg egy utánpótlás edzésre, és ahogy az lenni szokott ők is "itt ragadtak" a csarnokban. 

- Régóta járunk már ki, remek közös program ez a fiaimmal, amikor csak tehetjük jövünk és szurkolunk. Bátran mondhatom, hogy egy közös szerelem ez számunkra. Felemelő volt a tavalyi szezon, örülök, hogy ezt a gyermekeimmel élhettem át, és mindig szívesen mesélünk erről, mint egyik kedvenc közös emlékünkről. Reméljük, hogy tudjuk folytatni a sikert, vagy esetleg rátenni még egy lapáttal. Szerintem  nagyon fontos, hogy sok alapjátékos itt maradt, és továbbra is Kevin irányítja a gárdát. Egy szó mint száz, bízunk a sikerben idén is, mert ha úgy küzdünk mint tavaly, kiteszik a pályán a szívüket a srácok, akkor bármi lehetséges.