A mosolygós vasember Agyagási Ákos, a világ legrégebbi utcai futóversenyén járt

Az idei, 126. Boston Marathonon mintegy 27 ezren indultak különböző (életkori) kategóriákban, Agyagási Ákos magyarként tizenkettedmagával nyert kvalifikációs jogot a részvételre. A 7422-es rajtszámot viselte mezén, erre rögzítették az indulási időt beazonosító chipet,  A 3 óra 3 perces, korábban hitelesített szintideje révén kapta meg a részvételi jogot, amihez természetesen anyagi támogatókra is szüksége volt. Az önkormányzat Bicske Sportjáért Alapítványa, s vállalkozók járultak hozzá az utazás és a verseny költségeihez, mondott köszönetet érte.

Agyagási tanár úr már több maraton-futáson van túl, itthon, Európában és a tengeren túl is járt, alig negyvenévesen négyszeres Ironman-cím birtokosa. A beszédes Vasember-Ironman elnevezés azokat illeti, akik a speciális triatlon sportágban teljesítik a követelményeket: egy alkalommal, egyvégtében 3,86 kilométer távot leúsznak, 180,25 kilométert kerékpároznak, majd lefutják az ókori maratoni távot, a 42,195 kilométert. A bicskei művelődési házban Takács József művelődésiház-igazgató köszöntötte a „kedves Ironmant”, kollégái, barátai jöttek el meghallgatni bostoni élménybeszámolóját. Többek és főleg a szülők szerint arról ismerszik meg, hogy mindig mosolyog és derűs, nyugalma és határozott személyisége miatt sokan kedvelik és tisztelik. Kisgyerekeket tanít úszni az általános iskola és a gimnázium mellett a bicskei tanuszodában. Egy tanítványa is megjelent a beszámolón, akinek életében Agyagási tanár úr sorsdöntő szerepet játszott, de erről kicsit később…

Ózdon született Ákos, hétéves korától úszik, heti ötször vitte édesanyja edzeni, de nem törekedett profizmusra. Nyolcadiktól focira váltott, ez sportszerelem volt, az egri tanárképző főiskolán diplomázott testnevelő tanárként. Több sportágat kipróbált, 2005-ben költözött a családjával Bicskére, s a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában kapott tanári állást. Harminc éves kora után váltott a triatlonra, a versenyek egyedi motivációt nyújtanak számára. A tanítás, a tömegsportok hangulata, a közösségi élmények, a barátok együttléte és az új barátságok születése – ez mind-mind része az eseményeknek, indokolta döntését. A Vajda János Technikumban is hagyományt szeretne teremteni a fokozatosan felépítendő kombinált edzésekkel a sportnak. Tavaly kilenc tanítványával neveztek a 3,8 kilométer távú Balaton-átúszásra – a nyílt vízi úszás is remek edzés, mondja. A honi versenyek mellett futott már Bécsben, Berlinben, Chicagóban és háromszor New Yorkban, Bostonban idén először. Heti 4-5 alkalommal fut átlag 60-70 kilométert Ákos a kerékpározás és az úszás mellett.

Bostoni beszámolójában színes részletekkel örvendeztette meg közönségét. Az USA-beli város Massachusetts állam Middlesex megyéjében található - Mester Tamás barátja kísérte el a tengerentúli megméretésre Ákost. Segítők nélkül egyébiránt nem is menne ez a sport, szögezi le. A Boston Marathon rajtjához sárga iskolabuszokkal szállítják a versenyzőket Hopkinton városba a Patriot’s Day – a Hősök napja időpontjában 1896 óta, s innentől kell befutni Bostonba. Óriási rokonszenv övezi a versenyt, az emberek az utcákon és az ablakokban lógnak, időnként megérintik a versenyzőket, mintegy erőt adván nekik, de nem akadályozva a haladásukat. Az is hagyomány, hogy a Boston College-nál fiatal lányok sikítoznak, ugrándoznak, puszikat dobálnak, - kiss, azaz puszi, csókocska - feliratokat lengetnek, de aki hagyja, azt meg is puszilják. A nőtlen Ákos mosolyogva ismerte el, hogy bár nem tiltotta semmi, ő nem állt meg egy kurta ölelésre sem, sőt, inni és szükséget végezni is csak végszükség esetén szoktak, mert az mind időveszteség. A szokásos 26-27 kilométernél rátörő fáradtság menetrendszerűen megérkezett, ám a görcsök, fájdalmak elmaradtak. Sajnos nem sikerült az eltervezett három óra alatti időt teljesítenie. (A győztes 2 óra 6 perc alatt teljesítette a távot, de vérprofik és igen fiatal sportolók is részt vesznek Boston Marathonon, aminek első helyezettje magas pénzdíjban részesül.)

A bicskei közönség is tett fel kérdéseket, s megjelent Ákos egyik volt vajdás gimnazista tanítványa, az alcsútdobozi Buzár Dávid. A fiatalember súlyos autóbalesetből épült fel, édesapja meghalt akkor, ő pedig szó szerint a halál torkából menekült meg, több műtét után. Azt mondták neki, talán járni sem fog, ám Agyagási Ákos hatására és útmutatásai mellett Dávid ma már maraton-futó, legutóbb Bécsben tette meg a távot. A közönség soraiban helyet foglaló óbarki agrárvállalkozó, Konrád Istvánné felajánlotta Ákosnak és Dávidnak, hogy a legközelebbi versenyükre adományként állja az oda-vissza repülőút árát!