A sportolók rémálma

Ötkarikás vagy koronás? – vetődött fel a kérdés az elmúlt időszakban. A világszerte több ezer halálos áldozatot követelő járvány már számos rangos verseny megrendezését tette lehetetlenné, és már hetek óta arról szóltak a hírek, hogy a tokiói nyári olimpia is veszélybe kerül. Bár még napokkal ezelőtt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy nincs szükség drasztikus lépésekre négy hónappal az ötkarikás torna előtt; sőt minden sportolót biztattak, hogy folytassa a felkészülését – ugyanakkor az igazság az, hogy a NOB hetek óta egyre fokozódó nyomás alatt volt. Már az Olimpiai Láng átvétele is zárt kapuk mögött zajlott, és a Lángfogadó ünnepség fénye sem ragyoghat nagy nyilvánosság előtt a továbbfertőzések elkerülése végett. Ehhez jött még hétfőn a kanadaiak és az ausztrálok távolmaradása a játékoktól, akikhez kedden aztán az Egyesült Államok és Új-Zéland is csatlakozott. A NOB némileg kivárt egészen eddig.

Ahogyan az sajnos várható volt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach és Abe Sindzó japán miniszterelnök telefonos válságtanácskozásán döntés született a 2020-as Olimpia halasztásáról, amelyet nem később, mint 2021 nyarán fognak megrendezni. Noha az esemény elhalasztása gazdasági szempontból mindenképp jövedelmezőbb döntés a szakemberek szerint, ugyanakkor a sportolók morális érdekeit figyelembe véve nagy csalódás, hozzátéve, hogy a szervezők szeme előtt elsődlegesen az olimpikonok egészsége lebegett. Ennek értelmében született meg az olimpiák történelmében egyedülálló határozat. A jelenlegi járványügyi helyzetben kétségkívül ez volt az egyetlen észszerű, járható út.

A négyévente aktuális sport­esemény lefújására összesen ötször került sor. Utoljára a II. világháború okán, arra azonban még nem volt példa, hogy a játékokat elhalasszák. A láng Tokióban marad, és ahogy azt a körülmények megengedik, felcsendülhetnek a himnuszok.