A magyar versenydrónsikerek nyomában: a velencei Bársony Péter pozitívan tekint a jövőbe

Út a vébére

A Drone Racing Hungary csapata 2016 áprilisábán szervezte meg a legelső bajnoki futamot a Velence Korzón. Bársony Péter akkoriban turisztikai desztináció menedzsment (TDM) elnök volt Velencén, és egy olyan rendezvényt akart megszervezni, ami újdonság és turisztikailag is látványos. Kollégája, Bartók Melinda TDM-menedzsertől jött az ötlet, hogy csináljanak egy drónversenyt, mely még akkoriban egy bőven feltörekvő eseménynek számított, 2015 körül kezdődtek meg világszinten ezek a futamok. Hazánkban ekkor már létezett egy FPV-közösség, akiket Melinda felkutatott. Köztük voltak Kovács István, Ilyés Zsolt és Csajtai Kristóf is, akik az FPV atyjainak számítanak, az elsők közt kezdtek bele ebbe a sportba. Hosszas előkészületi munka után végül Péter magára húzta a rendezvényszervezés felelősségét azzal, hogy a Kovács-Ilyés-Csajtai csapat felelt a versenytechnikáért. Már ez az esemény is túlnőtte a határainkat, hisz Horvátországból és Szlovákiából is érkeztek versenyzők. Utóbiakkal máig nagyon jó viszonyt ápolnak, magával a versennyel azonban akadtak még gondok, az időmérés nem volt megfelelő, különböző technikai okok miatt a gépek is gyakran potyogtak le az égből.

2016 májusában megszervezték a következő futamot a Hungaroringen, amit még abban az évben három kisebb verseny követett. A következő évre már új időmérő rendszerrel és sok technikai újítással vágtak neki a futamoknak, melyek mára már – egy-két kivételtől eltekintve – csak Velencén és a Hungaroringen kerülnek lebonyolításra, természetesen minden alkalommal új pályavonalvezetés mellett.

Bársony Péter célja, hogy a Hungaroringen és lehetőség szerint Fejér megyében is egy-egy stabil bázist kiépítsenek. Emellett nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni az utánpótlásnevelésre is, hiszen több olyan (ex)versenyzőjük van, akik utánpótlásnevelésben óriási nagy kincset jelentenek, jelenthetnének.

Azt is megtudtuk, hogy júniustól változik a légügyi törvény, ami jelenleg sok fejfájást okoz mind a pilótáknak, mind a hatóságnak. Nyártól azonban úgy néz ki, hogy a légtérmizériának vége lesz, mindenhol lehet majd repülni, ahol nem tilos.

Mi kell ahhoz, hogy valakiből versenydrónpilóta legyen?

A versenydrónok mind a működésükben, mind kezelésükben különböznek a sima drónoktól. Egy versenydrón például soha nem áll meg a levegőben egy helyben, a gáz nulla állása az alap, amint erőt ad a pilóta, nő a motorteljesítmény, elkezd mozogni a gép. Kicsit olyan, mintha egy helikoptert vezetne az ember, mindenféle automatika nélkül kell helytállni, tehát a nagy kézügyesség elengedhetetlen. Mivel ezeknek a gépeknek egy kamera van az elejére szerelve, melyen keresztül tájékozódik a pilóta (ezt hívjuk FPV-nek – a szerk.) kiváló szem-kéz koordinációra van szükség. Ez egészen kis kortól fejlesztendő dolog, az átlagembernél nem nagyon van jelen. Ezt kell tudni a végletekig továbbfejleszteni rengeteg gyakorlással. Ha például valaki számítógépes szimulátorokban, játékokban ügyes, nagy az esélye annak, hogy versenydrónozni is tudna.

Emellett a drónt meg is kell építeni, ez ugyanúgy része a sportnak. Kijelenthető, hogy a pilóták elég jól eligazodnak a gyengeáram világában, forrasztanak, csavaroznak, jártasak az akkumulátorok terén, emellett karbonvázakat és egyéb alkatrészeket is terveznek. Elég összetett feladat.

Továbbá az is biztosan elmondható, hogy ezek a srácok igazi sportemberek révén mindig győzni akarnak, mindig a határaikat feszegetik. A legutóbbi világbajnokságon például a dél-koreai MinChan Kim – aki ma a világ legjobb drónpilótája, fényévekre van mindenkitől – csak kilencedik lett, mert volt egy ütközése a levegőben (mid-air collision) az egyenes ágú kieséses versenynél, emiatt vigaszágra került. Itt azért, hogy a lehető legjobb eredményt érje el, úgy döntött, hogy minden jó tanács ellenére picit túltölti az akkumulátorát, hogy az biztosan kibírja a futam végéig. És itt tényleg néhány tized voltról beszélünk, természetesen bőven a szabályos keretek között. A baj pedig megtörtént, amint gázt adott, a vezérlés olyan sok áramot kapott, amit már nem tudott a rendszer feldolgozni, lezuhant a gép. Az egésznek az a pikantériája, hogy teljesen felesleges volt a túltöltés az ő esetében, mert egyszerűen annyival gyorsabban ért volna végig a pályán mindenki másnál, hogy a drón simán kibírta volna a futamot.

Világkupafutam Fejér megyében?

Ugyan óriási logisztikai feladat, de Bársony Péter határozott célja, hogy világkupafutamot szervezhessenek hazánkban. Lokálpatriótaként főként Fejér megyei helyszínt preferálna, úgy véli, hogy Székesfehérvár rendelkezik olyan infrastruktúrával, ahol színvonalas versenyt lehetne rendezni. Mint megtudtuk, a magyar bajnokságban csak időalapú pontszámítást végeznek a szervezők, nincs egyenes ágú kiesés, mert ott a nagy sebesség miatt elég sok a törés, a szervezők pedig nem szeretnék, hogy a pilóták gépparkja leamortizálódjon. Egy világkupafutam során azonban más lenne a helyzet, ott az egyenes ágú kiesés alapvető. A szakember véleménye szerint egy ilyen eseményre nagyjából 80-100 többségében külföldi pilóta is érkezne, sok profi csapat is megmutatná magát.

Ezen túl a különböző támogatók bevonásával egyre jobb körülményeket szeretnének biztosítani a pilótáknak, akik így még hatékonyabban tudnak a különböző világversenyekre készülni. Bársony Péter kihangsúlyozta az utánpótlásképzés fontosságát is, hiszen ma még semmilyen infrastrukturális háttér nincs ahhoz, hogy pilótákat lehessen képezni. Ehhez szeretnék megteremteni a feltételeket, olyan bázist, ahol mind személyi, mind technikai fejlődésre lehetőség van, ahol biztosított a gyakorlási lehetőség, a szakmai továbbképzés. A Drone Racing Hungary elnöke ezt fixen felállított pályákkal tudná elképzelni, hiszen akkor a pilótáknak nem kell az idejüket a pályák felépítésére áldozniuk, azonnal repülhetnek. Mint elmondta, fontos dolog a szimulátoron való tréningelés, de repült órát igazából csak repüléssel lehet szerezni.

- Úgy gondolom, hogy nagy fantázia van abban, hogy az iskolai oktatás valamilyen formában a drónokat integrálja, nem csak a repülés, de az építés, a műszaki tudás okán is, még ha csak szakkörös formában is. Ez egy olyan bázis tudna lenni, ami generálhatná az utánpótlást – osztotta meg velünk véleményét Bársony Péter. Már példát is tudunk megyénkből mutatni erre az integrált képzésre, hisz korábban beszámoltunk arról, hogy drónos oktatásba kezd a Seregélyesi Baptista Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola.

A versenydrónosok közössége pedig óriási mértékben nő Magyarországon, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Drone Racing Hungary tagjainak száma 2016 végén még két-háromszáz fő körül mozgott, mostanra viszont már több, mint ezren vannak.

Kapcsolódó cikkek

Forma-1 az égen: A velencei Bársony Péter beszámolója a kínai drónvilágbajnokságról

Tizenhatodik lett Magyarország drónos csapata a világbajnokság döntőjében Kínában