Baji Balázs Fehérvárról támadja Európát

Visszajáró vendégként fogadják Baji Balázst, az amúgy a Budapest Honvéd színeit erősítő atlétát a koronázóvárosban. A Fehérváron megrendezésre kerülő országos bajnokságon, majd azt követő Gyulai István Memorialon is remekül teljesítő sportoló ismét a Bregyót választotta felkészülése színhelyéül az augusztus 7. és 12. között Berlinben megrendezésre kerülő 24. szabadtéri atlétikai Európa-bajnokságra.

A németországi kontinensviadal előtt a civilben állatorvos 110 méteres gátfutó a múlt héten visszatért eddigi pályafutása legmeghatározóbb helyszínére, a londoni Olimpiai Stadionba. Az angol fővárosban ízlelhette meg az ötkarikás játékok ízét először még 2012-ben az Eb-ezüstérmes, Universiade-győztes, kilencszeres magyar bajnok, aki aztán tavaly a brit világbajnokságon szerzett bronzérmével megindult a világhírnév felé. Az idei szigetországi versenyen nyújtott teljesítménye azonban elmaradt az általa elvárttól, a Gyémánt Liga 110 méteres döntőjében hetedik helyen célba érő gátfutó „csak” 13.42 repesztett. Mondjuk ezzel 2009. augusztus 19-éig az országos csúcsot is tartotta volna.

– Sajnos a londoni futásom nem tartozott a legjobbak közé, volt pár hibám és fizikailag sem voltam a legjobb állapotomban. Viszont nagyon jó volt újra versenyezni az Olimpiai Stadionban, felelevenedtek bennem a világbajnokság emlékei, amit elviszek magammal a közelgő Európa-bajnokságra – értékelt meglepő őszinteséggel a 2017-es esztendő legjobb magyar sportolójának megválasztott békéscsabai atléta.

Arra a kérdésre, hogy várhatunk-e az elmúlt évhez hasonló csodát a berlini Eb-n is, így vélekedett Baji Balázs:

– Minden év más, a tavalyi vb-bronzérem nem jelenti automatikusan, hogy idén is a medál a minimális elvárás az Európa-bajnokságon. A gátfutásban amúgy is nehéz előrevetíteni, hogy ki teljesít majd jól, és ki kevésbé. Nyilvánvalóan nagyon örülnék, ha a dobogón tudnék végezni, hogy ennek mekkora a realitása, az majd csak ott, a helyszínen fog kiderülni. A kontinens nagyon erős gátfutó mezőnnyel bír, sokan erre a versenyre tartalékoltak a puskaporral, ezért is nehéz erre bármit is mondani. A döntőbe kerülésre mindenképp számítok, ezt mindenki jogosan várhatja el tőlem, és ha már odakerülök, akkor a legjobb teljesítményemre fogok koncentrálni, ami remélhetőleg elég lesz az éremre. Ha nem sikerül, akkor se dől össze a világ!

Néhány hete Svájcban világ- és olimpiai bajnokokat utasított maga mögé, pedig a luzerni pályán még soha sem sikerült nyernie. A formájára tehát nem lehet panasz, és szerencsére egyéb problémák sem hátráltatják.

– A legfontosabb az eddigi pályafutásom során, hogy komolyabb sérülésem még nem volt, és minden évben ott folytathattam, ahol az előzőt abbahagytam. A fejlődésem töretlen, ez nagy mértékben az alkatomnak is köszönhető. Természetesen az edzéseken és az azt követő regenerációs időszakban is odafigyelünk az edzőmmel, ifj. Tomhauser Istvánnal, hogy ez így is maradjon. Kisebb fájdalmak, érzékenységek akadnak ugyan, de ezek vele járnak.