Káliz Sajtos József - A DAL ÉLTET

A DAL ÉLTET
– naponként dudorászd –

Nincs veled az asszony,
hogy dalra fakasszon,

s úgy érzed, vasban ülsz
a magad rótta priccsen?

Ne búsulj, kenyeres,
hogy most senkid sincsen!

Ha nem tetszik, komám,
a keserű valóság,

képzeld magad mellé
a kóborló múzsád.

Elő a hegedűt!
Csillantsd föl a derűt!...

Ne rídogálj versenyt
a jajongó sirállyal!...

Tudjuk, a vers nem más:
(szüljön hát víg nótát)

a képzelet és való
kettős spirálja! – –

* * *