Kövekben, fában, festékben őrzött történelem (galéria)

A gazdag barokk, néhol gótikus és klasszicista elemeket viselő bazilika előtt eredetileg egy bizánci négykaréjos templom állt, amely Géza fejedelem nyughelye lehetett és IV. Béla koronázásának helyszínéül szolgált. A 15. században elbontották és háromhajós templomot építettek a gótikus szentélyhez, melynek két oldalán megépítették a ma is álló tornyokat. Az török idején mecsetet csináltak belőle. Átépítését a Fehérváron 1777-ben püspökséget alapító Mária Terézia is támogatta, a tornyok kivételével lebontották az egész templomot és azokhoz kelet felé új, barokk stílusú épület és szentély készült. Az épület homlokzata 2014 júniusában szakaszosan leomlott a tetőszerkezet rogyása miatt. Az épület megmentése érdekében az egyházmegye saját forrásból, valamint a város és a kormány támogatásával egy év múlva megkezdte a teljes körű felújítási munkálatokat.

Az érdeklődők megismerhették a felújítás történetét, megcsodálhatták a megtisztított falképeket, a művészi munkával restaurált vászonképeket, fából készült szobrokat, bútorokat. Smohay András elmondta: a mai megjelenésében barokk stílusú templom belső felújítása 2018-ban kezdődött, melynek során 2000 négyzetméternyi falképet tisztítottak meg és konzerválták, állítottak helyre esztétikailag, valamint a főoltárképpel együtt 66 négyzetméter vászonkép, illetve az altemplomban 136 sírtábla restaurálását végezték el. A munkák során 424 négyzetméter felületet aranyoztak be a szakemberek, és helyreállítottak 1500 négyzetméter műmárvány és stukkó felületet, valamint a szószéket és minden fém berendezési tárgyat, restaurálták a fából készült barokk szobrokat, bútorokat.

Smohay András sok érdekességről beszámolt, elöljáróban hosszan beszélt az oltárképről, amit a művész, Vinzenz Fischer Bécsben készített, de hibát követtek el a szállítás során. Nem várták meg, hogy teljesen megszáradjon a festék, összetekerték és szekérre rakták az alkotást, amely a rossz úton Fehérvárig megsérült: három évig tartott a restaurálása. A művészettörténész szólt a 2015-ös talajradaros vizsgálatokról, a teljes felületen végzett régészeti feltárásokról, a limoges-i korpuszról, amely a tatárjárás idején a mai Franciaország területén készült. A freskó története is felkeltette a hallgatóság figyelmét. Három hónap alatt kellett elkészülnie, mert a Bécsből tavasszal Székesfehérvárra érkezett alkotók még a tél beállta előtt hazaindultak. Munkájukat pénzben és borban fizették ki, de ahhoz, hogy időben végezzenek, különböző trükköket kellett alkalmazniuk a teológiai mondanivaló megjelenítése során. A három szent király, Szent Imre, Szent László és Szent István alakja is megjelenik az alkotásban, a férfikor három különböző életszakaszát felidézve az ecsetvonásokkal.