Az egyedi műtárgy Krisztus utolsó hét mondatát tartalmazza

Alig százhúsz esztendősnél öregebb az alcsútdobozi katolikus templom oltára, bár kalandos története maga a 20. századi történelem dióhéjban. Nemrégiben érkezett Kóródi Katalin restaurátor és Seremetyeff Papp János a felújított „kisajtóval”, amely az oltáron található szekrénykét zárja, benne őrzik az Oltáriszentséget. Seremetyeff az alcsúti Habsburg-család, az egykori József nádor és leszármazottainak kutatója évtizedek óta, ő szorgalmazta az alcsútdobozi hívekkel egyetemben, hogy a rossz állapotú ajtó megújulhasson. A faluban – mint sok más magyar településen – nincs önálló pap, az egyházközségi szolgálatot a bicskei plébános és püspöki helynök, a lengyel Burbela Gergely látja el más településekkel együtt. A bicskei plébános verbita szerzetes, tevékenysége nyomán folynak a felújítások korszerűsítések több templomban, parókián.

Az alcsútdobozi tabernákulum-ajtó akkora, mint egy nagyobb méretű könyv, album, Seremetyeff Papp János hozta a kezében, némi megilletődöttséggel, hogy helyére tegyék. Szendefiné Csányi Mónika és édesanyja, Csányi Imréné gondoskodnak a templomról, szívbéli katolikusokként a magukénak érzik Isten házát, főként a rendjét, tisztaságát. Mónika nyitotta ki a nemrégiben felújított templom ajtaját, s krónikásként Fekete Imre és felesége, valamint János felesége volt jelen a csöndes, ceremónia nélküli ünnepi pillanatokban. A feol-FMH is elsőként tudósít a nem szenzációs értéket képviselő, ám a maga nemében mégis páratlan tárgyról. Csupa aranyban ragyog az ajtó közepén a szintén aranyozott corpus, ami ugyanúgy vasból készült ismét, mint az eredeti volt. Nem aranyozott festésű, hanem aranyfüsttel és hajszálnál vékonyabb aranylemezzel bevont Jézus a kereszten, s az ajtó többi része is. Nincs tudomása a szakmának ugyanilyen, de hasonlóról sem. Egy szép történet és a majdnem pusztulásba torkolló, majd mégis szerencsésen végződő história bontakozik ki e tárgyról, amelynek a legkülönlegesebb eleme, hogy latinul tartalmazza Jézus halála előtti utolsó hét mondatát.

Alcsúton és Dobozon csak református templom volt 1907-ig, a kisebb létszámú katolikusok vagy Vértesacsára jártak misékre és az ünnepekre, vagy a kastélykertbéli kápolnába. Az alcsúti plébániatemplomot József nádor utódai építtették, József Ágost főherceg nevéhez kötődik a kis fogadalmi templom létrehozása. A legenda szerint egy tengeri viharból való megmenekedésük indíttatta az amúgy is sokat adományozó főhercegi családot az építésre. A templom mellé a szatmári irgalmas nővérek meghívásával zárdát is építtettek, amelyben felekezetre való tekintet nélkül kiváló óvodát működtettek az apácák a faluban az államosításig, s ma is óvoda az intézmény. A parkbéli kastély egyik szárnyában építettek kápolnát Storno Ferenc tervei alapján, s az ottani oltárt is ő tervezte meg 1890 körül. A tabernákulum ajtaját Storno útmutatása alapján rézből készítették volna, de végül vasból valósult meg. Seremetyeff és a restaurátor Kóródi Katalin megtalálták Storno eredeti tervrajzait a kutatásaik során! Kóródi Katalin festőrestaurátor fiatal kora ellenére nagy tapasztalatra tett szert a falképek és a vászonképek helyreállításában, s a tárgyrestaurálásokban. Országszerte állami és egyházi megrendeléseken, valamint műemléki restaurálásokban vett részt, többek között az Operaházban, a jáki templomban és a Tisza-család geszti kastélyában.

A templom és az oltár történelmi kalandjáról sokat tudunk, bár nem mindent még ma sem. A második világháború végén az alcsúti kastély kigyulladt, máig nem tisztázott, ki által, hol az oroszokat, hol a németeket vádolták a drámai tettel. A kiégett kastélyt a kommunista vezetés javaslatára néhány év múlva lebontották, a kápolna megmaradt romosan, lepusztulva, s innen menekítették ki helybéli férfiak az oltárt. Ipach Márton és Tamás fivére, bicskei kőfaragó mesterek újra összeállították, s 1949-ben immár a falusi Jézus Szíve templomban szentelték fel főoltárként. A vasajtón mikrorepedések keletkeztek az eltelt évtizedek alatt, ette a rozsda, eltűnt róla a corpus, kivehetetlenné vált az ajtóra a szövegszalagon felírt szöveg, összecsúsztatott betűkkel, hogy elférjen. Az ajtó díszítése szimmetrikus, de van benne szabadkézi játékosság, hangsúlyozza a restaurátor. Szerencsés Zsolt dorogi plébános kiváló teológus és latinos megfejtette az egyébiránt tudott mondatokat. Jézus utolsó szavai ezek a keresztfán, s pontosan rekonstruálta Kóródi Katalin az útmutatások alapján. Lényegében az üdvtörténetet is magában foglalja az ajtó e hét mondat megjelenítésével. Az elveszett vasjézuskának is fellelték a mását, ezt bearanyozták, majd az eredeti felület színéhez igazítva a korábbi corpus helyére rögzítették. Az ajtó felületét korábban már javítgatták jószándékú laikusok, a kopott részeket kályhaarannyal is befestették. A restaurálás anyagi költségeit az alcsúti Habsburgok leszármazottai által fenntartott Palatinus Alapítvány állta. Saját kezűleg helyezték és csavarozták vissza az immáron aranyosan csillogó ajtót Seremetyeff Papp János és Fekete Imre. Az Oltáriszentség őrzőjeként zárult ismét a megújult zár a kiskulccsal. S az ajtó mögött ismét Krisztus teste.

És a hét mondat latinul és magyarul. Az ajtón latinul látható ez a hosszú szöveg, mert sajátos módot alkalmazott az alkotója, hogy szalagszerűen beszorítsa a szavakat, de aki ismeri őket, azért el tudja olvasni. Összevonásokkal, egymásra írásokkal takarékoskodott a helylel. Pater, dimitte illis; non enim sciunt quid faciunt. - Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit cselekszenek. Amen dico vobis, hodie mecum eris in paradiso. - Bizony mondom neked, még ma velem leszel a Paradicsomban. Pater, in manus tuas commento spiritum meum. - Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet. Mulier ecce filius tuus. - Asszony, íme a fiad! Ecce mater tua. - Íme az anyád! Sitio. - Szomjazom! Eloi, Eloi, lamma sabacthani? Deus meus, Deus meus, ut quid dereliquisti me? - Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Consummatum est. Beteljesedett!