Mozaik harcjelenettel és mandulafenyőkkel

A mozaikműhely, ahol jelenleg dolgozik a képzőművész, egy zöldmezős ipari létesítmény, a szabadbattyáni LogSol Kft. területén található az egyik gyártócsarnokban. Természetesen érdekelt bennünket, miként és milyen céllal jött létre a vármegyénkben és országos szinten is ritkának számító Mozaik Stúdió.

Érdeklődésünkre Polyák István elmondta, hogy a Mozaik Stúdiót Varga Zsolttal a cég vezetőjével együtt alapították. Ő eredetileg villamosmérnök, informatikus, közgazdász, de kreatív feltaláló és egyben a művészetek és a költészet bűvkörében élő ember, aki egy külföldi útján került a mozaikok vonzásába. Mivel mindkettőjük érdeklődésébe tartozik a Seuso-kincs és a vele összefüggésbe hozott szabadbattyáni régészeti terület, így könnyen megtalálták azt a közös pontot, amely hozzásegítette őket 2021-ben, hogy belevágjanak az ókori kultúrákban, így a rómaiak által is művelt mozaikrakással való próbálkozásba. Varga Zsolt végzi elsősorban a szervezési és technikai feladatokat, míg Polyák István a BMS művészeti vezetője.

A festő- és grafikusművész számára még két éve új alkotói területnek számított a mozaikkészítés. Kezdetben kisebb képeket készített két színösszetételben, amit követtek természeti, állatmotívumokkal készült képek és nagyobb emberi portrék egyre több színes, természetes kőfajta felhasználásával. Míg a rómaiak apró, standard méretű 0,5-1,5 centiméteres négyzetalakú kövekből vagy üvegből rakták a mozaikot, addig ő ennél nagyobb méretű hasított gránit, márvány és homokkő lapocskákat használ fel alkotásaihoz. A képeket pedig egyre nagyobb felületű használati/funkcionális tárgyakra, az asztalokra készített mozaikok váltották fel. Nagyon látványos a madaras asztal, de olyan történelmi nevezetességekről is készült mozaikasztal, mint a szabadbattyáni Kula-torony, s a településhez tartozó régészeti területen található egykori Seuso-palota rekonstrukciója. Ezeket az építészeti emlékeket előzőleg festményein és grafikákon is ábrázolta az alkotó. Az Afrika-kutató Magyar Lászlóról készült mozaikképe – mint arról már lapunkban is beszámoltunk – a benguelai Nemzeti Régészeti Múzeum gyűjteményébe került. A Kasai folyó folyását és a Luanda-küszöb vidékét feltáró magyar felfedező portréját a kulturális, üzleti és jószolgálati missziót teljesítő Varga Zsolt adta át angolai útján a múzeum igazgatójának, Maria Helena Benjamimnak.

Polyák István megmutatta annak a nagyméretű mozaiknak a makettjét, amelyet a szabadbattyáni régészeti terület római kori története és Ottorini Respighi olasz zeneszerző Róma fenyői című szimfonikus költeménye, illetve annak záró tétele, a Via Appia fenyői inspirált. A látványterv egy mozgalmas harcjelenetet ábrázol a 374-ben Panóniába betörő barbár törzsek – a szövetséges kvádok és szarmaták – lovasai és a római katonák között. Háttérben a Seuso-villa épületével és a mediterrán vidékre jellemző mandulafenyőkkel, pineákkal (a művész ezzel hangsúlyozza az egykori építészeti és természeti környezetre gyakorolt római hatást), valamint egy részben még álló, illetve ledőlt oszlopsorral, előtte folyóval, a Sárvízzel. Ugyanis feltételezhetően a barbár támadás következtében égett le a nagy kiterjedésű épület a Nádorfi Gabriella által folytatott régészeti feltárások megállapításai szerint. A tervezett mozaikkép, ha elkészül, óriási 100 négyzetméteres méretével impozáns látványt fog nyújtani.

Mindehhez a következő gondolatokat fűzi hozzá a stúdió művészeti vezetője: „A mozaiktechnika a képalkotás egy igen nehéz, de rendkívül csodálatos módja. A tevékenység egészét tekintve, annak intervalluma egy roppant széles skálát mutat, hiszen az alkotómunkaként használatos kövek évmilliók sokasága alatt formálódtak és váltak kvarcitokká, homokkövekké, márvánnyá”. Közben megmutatja azokat az alapanyagokat, amelyeket a mozaikokhoz használ. Ezeknek a köveknek a keménysége, alakíthatósága és színe is nagyon változatos, s gyakran még vágás után is változik. A belőlük kővágógéppel formált, illetve hasított lapokat, rudakat használják a mozaikrakáshoz. Az elkészült mozaikot végül impregnálószerrel átkenik, kiemelve a kövek színét, struktúráját.

A mozaikstúdió mentora, Varga Zsolt a kövek és belőlük készült mozaikok üzenetét, a BMS küldetését így fogalmazza meg: „Filozófiánk alapja a tisztaság, kizárólag természetes köveket használunk, amelyek sziklaként kerülnek be műhelyünkbe, ahol kézi megmunkálás útján válnak mozaikjaink alkotó elemévé. Hiszünk abban, hogy új formájuk, létezésük újraértelmezése az esztétika szolgálatában áll.”

Összegzésként versbe foglalt gondolatait is megosztja velünk:

A mozaik

A kő tanú. Magában őrzi évezredek titkait.

A kő csoda. Molekuláiba zárta a fényt.

A kő épít. Keménységében hordozza a formát.

Mi kiszabadítjuk ezeket belőle.