Július végi Helloween – FEZEN 4. nap (galéria, videó)

Nos, a mostani sem a különleges alkalmak egyike volt – legalábbis ebből a szempontból –, ugyanis az utolsó nap égi áldással indult, egyfajta keretet adva a teljes rendezvénynek. Hiszen az első nap sem volt hiány esőből. A mostani mégis jólesett, mert kellemesen volt intenzív, s ráadásul a végén nem is egy, hanem kettő szivárvány hozott színeket a fesztiválozók feje fölé.

A zárónapon a nagyszínpad végre a rockereké lett, akik meg is hálálták a gondoskodást: 20 óra környékén emberek tömegei kezdtek el fejet-hajat rázni a Hammerfallra. A svéd zenekar sem okozott csalódást, megalakulásuk huszadik születésnapját ünnepelve hatalmas bulit kerekítettek. 

Odébb, a sátorban a Kozmix készülődött. Egy húsz-harminc perces késéssel vágtak neki az éjszakának, mint kiderült, azért, mert a vizuál megadta magát. Pedig Lányi Lala alapító-frontember nagyon készült: mindig valami speciális dolgot kreál a koncertjeikre, ami ezúttal éppen a digitális látványvilág lett volna. Ehelyett sokszor csak "hangyákat" láttunk a kijelzőn.

– Ez sokkal jobb, jobb, mint a tavalyi Scooter – ordította a mellette állóknak egy srác. Vagyis ha volt vizuál, ha nem, a folyamatos pörgés, a táncoslány- és tűzzsonglőr-produkciók teljesen felfokozott hangulatba hozták a közönséget.

Így értelemszerűen a 70-es évek amerikai diszkóegyüttese, a Village People sem a kiírtak szerint kezdett. A rendőr, az indián, a cowboy, az építőmunkás, a motoros és a katona azonban feledtette a kis várakozást, főleg akkor, amikor – a betanítást követően – a jóvoltukból mindenki ütemre mutatta, hogy Y-M-C-A. Azért az első sorokban állva rá kellett jönnie az ember lányának, hogy a gyermekkori emlékei egészen mások voltak a zenekarral kapcsolatban – mindez pedig abban a pillanatban történt, amikor az indián és a rendőr táncpárbajában utóbbi hasat villantva kezdett táncolni.

A FEZEN Klubban a Junkies még tartott, amikor a Village People koncertje véget ért. Közel férkőzni a harmincadik születésnapját ünneplő punkegyüttes tagjaihoz ugyancsak kevésbé lehetett, annyian összetömörültek az épületben.

– Köszönjük, hogy a Helloween helyett minket választottatok! – kiáltotta Szekeres András énekes-dalszerző. – Ennyi ember egyik kluboson sem volt – ezt már egy srác mondta a barátnőjének kifelé menet.

Azért természetesen a német Halloween is elég nagy érdeklődést váltott ki. Ha valaki nem ismerte a zenéjüket, már a látványvilágért érdemes volt egy pillantást vetni a színpadra, ahol egy hatalmas helloweeni tök kapott helyet, rajta a dobossal. Az utolsó dalnál egy hatalmas visszataps- és sikításhullám rajtolt el, s milyen jól tette, aki nem indult el haza, mert ezt néhány számnyi ráadás követte. 

A Fehérvár Színpadon 23.52-kor már a "Gyuri bácsi!"-t skandálta a közönség, ám kérésük még nem hallgattatott meg, mert előbb Csonka Pici érkezett az egyre népesedő tömeg elé. Miután a Ding-Donggal ütött az ő órája – persze csak képletesen értve –, visszatért az előbb hangoztatott ritmus, majd ezzel együtt Korda György és Balázs Klári is a színpadra lépett. A színes történetekkel tarkított koncert során megtudtuk, hogy a hét évet Velencén élt páros női tagja kifejezetten sokat járt Fehérvárra, mert ezt-azt mindig itt talált meg, és nagyon szereti is ezt a várost. Korda György pedig ebben az évben évfordulót ünnepel: 65 éve énekel már közönségének. A pontot az i-re természetesen a kétszer is előadott Reptér tette fel.

– Vissza! Vissza! – ordította eddig nem hallott erővel a nép, mire Gyuri bácsi kontrázott: – Eszembe sem jutott elmenni...

Hasonlóan érezhettek azok is, akik a nap és a négynapos fesztivál zárásaként valamelyik partiterületen maradtak és táncba – illetve néhányan alkoholba – fojtva szereztek további maradandó emlékeket a 2023-as Fezenről.