Fehérlófiával az alvilágban, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kíséretében

Akik hétfőn részt vettek a szimfonikusok három előadásának valamelyikén, azoknak csodás mesevilágba lépve indulhatott ez a hét. A zenekar ugyanis Fehérlófia szimbólumokkal teli, varázslatos történetét jelenítette meg. A zenés mesejáték zeneszerzője Dobszay-Meskó Ilona Erkel Ferenc-díjas karmester, aki szép, a történethez illően misztikus, és olykor pajkos, humoros zenét írt. A zenészeket ő maga vezényelte, a koncert házigazdája és a mesélő pedig Tarr Ferenc, a BonBon Matiné Műhely vezetője volt. 

A közönségben most is gyerekek ültek, többnyire a nagyobb óvodás, kisiskolás korosztályból. A körülbelül háromnegyed órás, vetítéssel kísért koncert nagyon is lekötötte őket, élvezettel hallgatták az alvilágba kerülő, barátai által becsapott, végül azonban a griffmadár hátán e világba visszatérő Fehérlófia történetét. Az külön élményt jelentett, hogy a zenészek nem csupán hangszereiken játszottak, hanem másként is bevonódtak, hiszen csettintéssel, egyéb hangok kiadásával járultak hozzá egy-egy hangulat megteremtéséhez. Dobszay-Meskó Ilona pedig Hétszűnyű Kapanyányi Monyók hangján szólalt meg, általános derültséget keltve. 

A karmesternek két másik megzenésített meséje is van: a Jancsi és Juliska (ez volt a legelső) és a Rigócsőr király. Mindegyiket szerte az országban játsszák, a Fehérlófiát például már kilencvenszer adták elő, Székesfehérváron azonban ez volt az első. 

– Ezt a mesét Tarr Ferenc szövegíró választotta, és nagyon beletrafált, mert óriási az érdeklődés iránta. A gyerekek már az óvodás kortól kezdve ismerkednek a mesével, igaz, a mélyebb tartalmakat még nem értik. Tudják azonban a szereplőket, azt, hogy mi történik, általános iskolában pedig a tananyag része a mese. A zene nagyon sokat segíthet abban, hogy közelebb kerüljön a gyerekekhez és jobban megértsék. Például egy ilyen korú gyermek is találkozhat már az árulással, bármennyire is azt gondoljuk, hogy még nem lehet ilyen élménye. Nagy drámákat élnek át, amelyek feldolgozásában a zene segíthet. Amikor Fehérlófiát a társai lent hagyják az alvilágban, és ő ott vár, akkor csak tikfa ütések hangzanak el, majd teljesen csönd lesz – a dráma ettől válik átélhetővé, amire a gyerekek életében nincs mindig lehetőség az időhiány miatt.

Ilona már sok-sok reakciót tapasztalt meg a fellépések során. Szerinte egyértelműen látszik, kik nevelkednek koncerteken, kik járnak rendszeresen. Ők egészen másképpen válaszolnak a kérdésekre, aktívan jelentkeznek, amíg a művészek színpadon vannak, addig nem állnak fel és a többi. A hétfői első előadás közönsége nagyon jól reagált, végig követték a mesét, és érzékelhetően kapcsolódtak minden apró megoldáshoz. 

A zenekarral közös munka is élmény volt – fogalmazott Dobszay-Meskó Ilona, hiszen a zenészek itt kicsit kiléphetnek a keretek közül. Azt pedig ugyancsak jó lehet látni, hallani a közönségnek, hogy a szigorú szimfonikus zenekar egyszercsak elkezd kurjongatni, énekelni, rajzfilmfigura szerű hangokat kiadni. 

A Fehérlófiát kedden is játssza a zenekar a Szabadságharcos utcai székházában.