Miért farsang idején „keringőzik a kanál”?

A farsangi időszakhoz számtalan népszokás, hagyomány és játék kapcsolódik. Azonban ez az időszak a különböző bálok megtartásának ideje is, hiszen ahogy a népszerű mondóka is taglalja: „Itt a farsang áll a bál, keringőzik a kanál…”

Morva Dávid / duol.hu

Kronászt Margit történész

Fotó: Laczkó Izabella / Dunaújvárosi Hírlap

Gyermekkoromban január közepétől egészen február közepéig-végéig szinte minden szombat estét a húgommal karöltve nagyszülőknél töltöttünk. Ennek oka igencsak egyszerű volt, faluhelyen ez az időszak volt a különböző tematikus bálok, rendezvények időszaka. Mára ez valamelyest alábbhagyott – részben ezt is a Covidnak tulajdoníthatjuk – de tény, hogy a magyar néplélekben még mindig élénken él a bálozás hagyománya.

Miért éppen most?

A farsang, illetve a farsangi ünnepkör közvetlenül a 40 napos böjtöt megelőző időszak, amely egy népszokásokban, különböző jeles napokban, bálokban, mi több korábban menyegzőkben is bővelkedő periódus volt. Ennek okait Kronászt Margit, az Intercisa Múzeum történésze fedte fel a duol.hu munkatársának.

Ennek oka igazából egyszerű, hiszen ekkor volt rá idő. Már lezajlottak a mezőgazdasági munkák, viszont a tavasziak még nem kezdődtek el. Illetve ez egyfajta felkészülés is volt a sokkal csendesebb böjti időszakra, amely a farsang után következett. Mai szóval élve, ilyenkor kiélhették magukat az emberek.

A különböző foglalkozásokhoz kötött rendezvények, baráti összejövetelek eredete már jóval korábban kialakult.

Azokban a forrásokban, amiket találtam, már a századforduló idején is hivatkoznak a különböző összejövetelekre. Itt, a térségünkben, Pentele mezővárosban több báltípus is kialakult. Legjellemzőbb a batyus bál volt, ahova a résztvevők maguk vitték, amit fogyasztottak. A különböző tematikus rendezvények között létezett a nős bál, ahova csak házasemberek mehettek el. A teaestek is jellemzőek voltak, de ez inkább az iparosok és kereskedők körében. Emellett természetesen a jelmezbálok is népszerűek voltak. A korabeli feljegyzések szerint nagyon ötletes jelmezeket találtak ki a résztvevők. Természetesen volt külön felnőtt és gyermekbál is.

Fánk, fánk, fánk és más

Ez az időszak már csak azért is kedvező volt a báloknak, mert a téli disznóvágásból származó húsokat már el lehetett (sőt kellett) fogyasztani, hiszen a mélyhűtők korszaka előtt nem tudták hosszú távon tartósítani a különböző élelmiszereket.

A disznóvágásból származó húsok mellett, nagy divatja volt ekkortájt a kocsonyafőzésnek és fogyasztásnak, valamint a húslevesnek. Emellett a különböző fánkok – forgácsfánk, szalagos fánk – is nagy népszerűségnek örvendett. Továbbá a pogácsának is többféle verziója létezett, amelyek szintén a bálok elmaradhatatlan kellékeinek számítottak. Na meg persze a bor. Ez is fontos kelléke volt az ilyen közösségi programoknak.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy hol tartották meg ezeket a rendezvényeket. Nos Kronászt Margit kutatásai szerint a kultúrház(ak) fontos szerepet töltöttek be a közösségek életében, nem volt ez másként a bálokkal sem.

A gasztronómiához hozzátartozott az is, hogy a feljegyzések szerint a lányos házak vitték a különböző húsokat, illetve fánkokat. A fiúk, legények pedig a bort, ezzel kínálták körbe a választottjukat és a családot. Így kijelenthető, hogy a báli szezon és a bálok a párválasztásban és az ismerkedésben is nagy szerepet játszottak.