Nagy Zsuzsanna jelenleg már nyugdíjas, mint megbízott igazgató vezeti a bogárdi könyvtárat

A sárkeresztúri Nagy Zsuzsanna, bár neki mindig közel volt Sárbogárd, tulajdonképpen véletlenül került 1998-ban a sárbogárdi könyvtár kötelékébe. Hamar, 2001-ben igazgató vált belőle. A könyvtár 1952 novemberében nyitotta meg a kapuit, így esett, hogy a félszázadik évfordulóra már ő készítette fel az intézményt. 

Húsz éve elsősorban szakmai ünnepséget tartottak. Az Országos Széchényi Könyvtárból és a megyei könyvtárból, s persze járási, városi társintézményektől is hívtak vendégeket. S egybehívták újra a régi dolgozókat, mindenkit, függetlenül attól, hogy milyen státuszban dolgoztak a könyvtárban korábban. 

Nagy Zsuzsanna jelenleg mint megbízott igazgató vezeti a könyvtárat, érvényes és eredményes könyvtárigazgatói pályázatra vár az önkormányzat. Mindenesetre a munkának mennie kell, az ősszel esedékes évforduló is fontos, már most szervezik az ünnepséget. 

– A könyvtárnak és a művelődési háznak sem az az elsődleges feladata, hogy itt irányvonalat szabjon az embereknek – ezt már arra a kérdésünkre felelte a szakember, amelyben azt firtattuk, mi a feladata a sárbogárdi könyvtárnak mint kultúraszervező intézménynek. – Nem akarjuk ráerőszakolni senkire az úgynevezett fentebb stílt, irodalmat. György Péter mondta azt, hogy igazándiból az a fontos, hogy az emberek olvassanak. Nagyon-nagyon sok ember a saját szintjének megfelelő irodalmat olvas. Aki Leslie L. Lawrence-t olvassa, arra nem szabad Esterházyt ráerőszakolni. Az a fontos, hogy az emberek olvassanak – nyomatékosította. 

Úgy tűnik viszont, hogy egyre kevesebben olvasnak. Jegyezzük itt meg, aligha speciális sárbogárdi problémával állunk szemben. Manapság a vizualitásnak, a képi kultúrának nagyobb a fogyasztói bázisa, mint az írott szövegnek, s a világháló elmúlt két évtizedes jelenlétének hatása is közhely: kevesebb könyvet, nyomtatott újságot vesznek kezükbe az emberek. 

– Kevesebbet olvasnak az emberek – mondta Nagy Zsuzsanna is. – Kevesebb a beiratkozott olvasó, és sajnos kevés a diák, egyre kevesebb. Amikor idekerültem, annak idején a kötelező irodalmakra nagyon sok könyv esetében előjegyzés volt. Most, egy idő óta hiába rendeltük tízesével, húszasával a kötelező irodalmat, azt sem vitték – mondta, s hozzátette, a pandémiás időszak még inkább elszoktatta az embereket a könyvtár-látogatástól. 
– Vekerdy Tamás mondta: azt hiszem, hogy akkor is olvas a gyerek, az ember, hogyha éppen a telefonján egy Facebook-bejegyzést olvas. Szegény ember vízzel főz, most már ott tartunk, hogy szinte ennek is örülni kell, ezt is elfogadjuk. Igazából ez is egy olvasói szokás – jegyezte meg az igazgató asszony. 
– Én már nyugdíjba szeretnék menni, de a kolléganőkkel beszélgettünk arról, hogy el kéne kezdeni e-könyveket gyűjteni – mondta még Nagy Zsuzsanna, aki e témánál tartva elmondta, hogy a DVD-k megjelenése idején a sárbogárdi könyvtár az elsők között volt azok gyűjtésében, kölcsönzésében. Van bennük nyitottság az új formátumokra. 

Nos, mint írtuk, az igazgató szerint kevesebben járnak a könyvtárba, mint régen. Persze vannak visszajáró olvasók, kitartó kemény mag. Aki rendszeresen jár a sárbogárdi könyvtárba, azért is jól teszi, mert új, korszerű, mégis családias helyre járhat. 2014-ben kapott új épületet a városi könyvtár, a művelődési ház szomszédságában. 

– Modern, világos, emberléptékű az egész – jellemezte az új épületet Nagy Zsuzsanna. – Nagyon fontos, hogy az emberek jól érezzék itt magukat: mintha otthon lennének. 

A sárbogárdi könyvtár olvasói előszeretettel olvasnak különböző folyóiratokat, a legújabb számok kivételével ezek is mindig kölcsönözhetők. Több mint száz folyóiratot járatnak. Nagy Zsuzsanna kifejtette, a kisvárosi környezet nagy előnye, hogy valóban ismerik az olvasókat. Sokszor előre tudják azt, hogy melyik törzsolvasójuk melyik új könyvet kölcsönözné ki, ezt is figyelembe veszik az állománybővítések idején.