Kovács Loránd Olivért kérték fel a Nemzeti Régészeti Intézet Tudományos Igazgatóságának vezetésére

A fehérvári múzeum közösségi oldalán tette közzé, hogy az intézmény volt igazgatóhelyettesét, egyben a Gorsium Régészeti Park volt vezetőjét, Kovács Loránd Olivért a Fe­jér Megyei Önkormányzat kimagasló szakmai tevékenységének elismeréseként Marosi Arnold-díjban részesítette a megye örökségének védelme és régészeti értékeinek megőrzése érdekében kifejtett munkásságáért. Az elismeréshez fűzött gratulációval a múzeum annak is hangot adott, a szakember természetesen továbbra is segíti a Gorsium Régészeti Park munkáját. A múzeum általános igazgatóhelyettese, Kuczi Petra lapunknak megerősítette, ez úgy értelmezhető, hogy a Gorsium szakmai felügyeletét a jövőben is ő látja el.

Kovács Loránd Olivér új munkaköréről a Magyar Nemzeti Múzeum által részünkre megküldött sajtóanyagból értesültünk. A felújított balácai Villa Romana átadásán – amelynek szintén a szakmai vezetője –, az MNM égisze alatt idén létrehozott Nemzeti Régészeti Intézet tudományos igazgatójaként vett részt. Az NRI a Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának és a Várkapitányság Régészeti és Tudományos Igazgatóságának összeolvadásával jött létre. Komplex régészeti feladatokat lát el, foglalkozik a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti munkák koordinációjával, régészeti érintettségű műemlékek kutatásával, illetve régészeti topográfiával. Az új szervezeti egység szakmai vezetője Virágos Gábor, az MNM főigazgató-helyettese, az NRI Tudományos Igazgatóságának igazgatójává pedig Kovács Loránd Olivért kérték fel.

Kovács archeológusként sok tekintetben kötődik Fejér megyéhez és Székesfehérvárhoz. Gyakorló régészként és ásatásvezetőként számos feltárás fűződik a nevéhez, viszont ami a legtöbbet jelenti neki, az Gorsium. Gorsium számára a szerelem – fogalmazott lapunk egy korábbi riportjában. Ez a szoros kapcsolat nem véletlen, mivel örökre emlékezetes szálak fűzik a régészeti terület tekintélyes feltárójához, Fitz Jenőhöz, akit a mestereként, Tanár úrként tisztelt. A legendás régészprofesszor meglátva benne a szakmai rátermettséget/tehetséget, 2001-ben Gorsiumba hívta. Alig két év elteltével pedig már a régészeti park vezetését bízta rá: „Fitz Jenő, a Tanár úr 2003-ban választott utódjának Gorsiumba” – emlékezik a tanítvány a mesteréről írt visszatekintésében. Egészen 2008-ig állt az ország legnagyobb szabadtéri régészeti parkjának az élén, ahonnan a Nemzeti Múzeum régészeti örökségvédelmi nagyberuházásokkal foglalkozó intézményéhez került, s ezen a területen több mint tíz évig tevékenykedett. Innen vezetett vissza az útja 2019-ben ismét a fehérvári Szent István Király Múzeumba. A múzeum jelenlegi igazgatójának, Pokrovenszki Krisztiánnak és a város polgármesterének, Cser-Palkovics Andrásnak a kérésére vállalta ismét a Gorsium Régészeti Park vezetését. A romterület rekonstrukciója és a műemléki helyreállítás mellett a régészeti leletek digitalizálását, a tudományos munka újjáélesztését, s a fiatalok felé való nyitást tartotta a legfontosabbnak. A régészeti park színházterének megújításával, a Hadrianus-színpad fény- és hangtechnikával való felszerelésével, valamint a római kori őrnaszád építésével is sokak számára vonzóbbá vált Gorsium.

Kovács Loránd Olivérnek köszönhető, hogy a Seuso-kinccsel is összefüggésbe hozott szabadbattyáni régészeti terület kutatása nem merült feledésbe az utóbbi években sem. A népszerűvé vált Seuso-estek sorát folytatva előadást tartott a régészeti területről. Foglalkoztatta, s remélhetően továbbra is foglalkoztatja a jövőben a szabadbattyáni római kori romterület figyelmet érdemlő épületegyüttese, valamint a hozzá tartozó kikötő feltárási lehetősége és bemutatása. Reméljük, a Gorsium Régészeti Park szakmai felügyelőjeként annak a támogatásáról sem mond le, hogy megvalósuljon vízi úton a gorsiumi és a szabadbattyáni római kori kikötők összekötése!