A koronázási ereklyét választották a Magyar Nemzeti Múzeum logójának

Az 1031-ben az első magyar király, Szent István és Gizella királyné által az épülő fehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozott nemzeti ereklye egyes források szerint Veszprémben vagy Esztergomban készült, de az sem kizárt, hogy városunkban. A rozettamintás bizánci selyemre aranyszállal szőtt és gazdagon díszített palást feliratozásában Fejérvár neve – Civitate Alba – is szerepel.

A történelmünk viharos időszakában több országot bejárt és legutóbb Fort Knoxban őrzött Szent Koronát és koronázási jelvényeket 1978-ban az Amerikai Egyesült Államok szolgáltatta vissza az országnak. A koronázási palástot azóta a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik, róla a múzeum megújult arculatát bemutató sajtótájékoztatón L. Simon László főigazgató elmondta: a koronázási palást megtestesíti a magyar történelmet és összeköti a nemzetet. A múzeum forradalmi megújuláson megy keresztül, amelynek egyik legfontosabb eleme az új arculat. Minden múzeumnak szüksége van egy jelképes tárgyra, amely az adott intézmény filozófiáját tükrözi. Az MNM legfontosabb és legértékesebb műtárgya a koronázási palást. „Nem is találhattunk volna szebb és kifejezőbb jelképet az újjászülető Magyar Nemzeti Múzeumnak. Egy műtárgy, amely politikán, valláson és ideológiákon felülemelkedve testesíti meg az egész magyar nemzetet, jelentősége messze túlmutat az anyaország, sőt az egész magyar nemzeti közösség határain” – hangsúlyozta L. Simon László.