Egyszer volt, hol nem volt: Szöllősi Bernadett meséje országos első díjat kapott

Mi inspirált, hogy jelentkezz az országos meseíró pályá- zatra, amelyet a Zöld Kör egyesület hívott életre? 

– Már egy ideje foglalkoztat a meseírás, van is a fiókban pár a papírkupacok alatt, amik a szűk családi – és baráti körben nagy sikert arattak, de ennek ellenére rendre nem kaptam a kiadóktól visszajelzést. Úgy gondoltam, hogy ez a pályázat jó lehetőség arra, hogy kiderüljön, megvan-e bennem az, ami egy jó meséhez kell, vagy ideje félretenni ezeket az álmokat. Kihívásként tekintettem rá, hiszen eddig nem igazán indultam ilyen jellegű pályázaton és fontos szempontoknak kellett megfelelni. Már a kiírásban is szerepelt, hogy a mese egy dramaturg szakember segítségével bábelőadásra lesz átírva, így figyeltem, hogy a helyszín ne ugráljon és szereplőből se legyen sok. Így kerültünk egy békaiskola tantermébe, ami összesen ötfős, a tanárral együtt. Az is szempont volt, hogy bár a mese legyen humoros és élvezhető a gyerekek számára, a cselekményben meg kellett jelennie jól beazonosíthatóan legalább egy természetvédelmi üzenetnek. Az egész ország területéről összesen 31-en pályáztak, megosztott első hellyel, egy fiatalemberrel értünk el azonos pontszámot az értékelés során. 

Milyen szerepet tölt be az életedben a mese és ezáltal az utókor nevelése? 

– Nem tagadom, a legmotiválóbb az volt számomra, hogy díjként a mesémet bábelőadásként láthatom viszont. Ha minden igaz, idén május végén a bodrogkeresztúri Gólyavédelmi Központ avatóünnepségén lesz a premier. A Zöld Kör egyesület fő tevékenysége a természetformálás, köztük a vadon élő madarak tiszteletére és védelmére nevelés, különösen a felnövekvő generációk körében. A jövő felnőttjeit a most embere is formálhatja és az, hogy ennek a mesém is részese lehet, nagy megtiszteltetés számomra. A meseírással általában nem kifejezetten az utókor nevelése az elsődleges célom, de örülök, hogy ezzel a pályázattal közvetetten erre is lehetőségem nyílik. 

Most, a pályázat sikerén felbuzdulva, maradnak a versek, vagy folytatod a mesékkel? 

– A versek maradnak, nem tudok, és nem is szeretnék megválni tőlük. Viszont a gólyamese után, egy kisebbfajta önbizalmat kaptam, így megírtam egy önálló mesekönyvet, ami a nyár végén lesz elbírálva. Rengeteg tesztolvasó kezén futott keresztül, és nagyon jó értékelést kapott. Sőt! Van, aki még Csukás Istvánt is belekeverte, ami valljuk be, a legnagyobb elismerések egyike, ha valaki meseírásra adja a fejét. A tesztolvasó Alexandra egy részlet kapcsán azt mondta: „Lufilakatos, leszázalékolt jegyellenőr és tökéletes iparos – ezt még Csukás István is elismeréssel, ha nem némi irigységgel olvasná! A foglalkozások ritmusa őrült jó! Az ötlet is!”