Almásy László nyomdokain, avagy a Szahara bűvöletében

Ki volt Almásy?  

A legtöbben annyit tudnak róla, hogy a 20. század egyik legismertebb magyar sivatagkutatója lett, róla mintázták meg a 9 Oscar-díjat nyert Az angol beteg című filmet. Ám a mozinak alig van köze a valósághoz.  

Almásy László az első világháború kitörése után már 19 évesen bevonult a huszárokhoz. Az orosz fronton első- és másodosztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Amikor Olaszország hadba lépése idején, 1916-ban felállították a Monarchia első légi alakulatait, pilótának jelentkezett és repülőtiszt lett. A háború után térképésznek állt Afrikában, az angoloknak dolgozott, 1934-ben és 1935-ben feltérképezte a Szahara közepén található Nagy homoktenger elnevezésű hatalmas sivatagot, ezzel tüntetve el egy újabb ismeretlen területet Afrika térképéről. De az csak egy volt sok-sok útja és felfedezése közül.   

A második világháború előtt vissza kellett térnie Budapestre, és mivel az angolok már nem bíztak benne, 1940-ben német szolgálatba állt azért, hogy ismét szeretett Szaharájában dolgozhasson. A katonai hírszerzés munkáját segítette helyismeretével és személyes kapcsolataival. Nem lett belőle náci: szexuális beállítottsága miatt nem is nagyon válhatott azzá. Rommel el-alameini sorsdöntő csatája előtt ismét hazatért, ennek ellenére a németek által emelt el-alameini emlékművön a felderítők névsorában ott szerepel a neve. A háborút túlélte, a békét azonban nem: 1951-ben az útjai során szerzett vérhas megtámadta a máját és Salzburgban hunyt el 55 évesen. Sírja az emlékét ápolók jóvoltából a helyi köztemetőben ma ismét látható.