2022.02.13. 11:27
Fabrikáló kézműves foglalkozást tartottak a polgárdi városi könyvtárban
– A barátság karkötő az összetartozás jelképe – magyarázza Nóra. – Először úgy terveztem, hogy ásványkövekből készítjük huzalra, és bevetjük az indián csomózást is, de aztán maradtunk az egyszerűbb, gyöngyökkel díszített, meleg színű, tavaszt idéző türkizkék műanyag zsinór és a makraméfonás mellett.
Könyvtári pillanatkép: Zita (b), Nóra, Róza, Boróka, Renáta és Valéria
Forrás: V. Varga József
Már itt elveszítem a fonalat (hogy stílusosak legyünk), de azt látom, hogy a lányok, asszonyok szépséges karkötőket alkotnak a szombat délelőtti fabrikáló kézműves foglalkozáson. Krisztián Nóra könyvtárosnak, a polgárdi művelődési ház és könyvtár megbízott igazgatójának most is az ügyes kezű Kiss Margit Róza segít, aki állandó felnőtt résztvevője a kreatív könyvtári alkalmaknak.
Ottjártunkkor a három leányzó – a hetedikes Homályos Renáta, az ötödikes Varró Zita és a harmadikos Gyenes Boróka – lelkesen veti bele magát a munkába. Néha nem is értjük egymás szavát, meg kell ismételnem a kérdésemet, de ez nyilván a szájunkat, orrunkat eltakaró fránya maszknak (még ha piros, kék, fekete, pöttyös vagy éppen Minnie egeres is) tudható be.
Zitát anyukája, Nagy Valéria is elkísérte a foglalkozásra, sőt, maga is karkötőkészítéssel bíbelődik. A röpke órácska hamar eltelik, már szedelőzködnek, még a délelőtt folyamán Siófokra autóznak a nagymamához.
– A pandémia oldásával újra havonta rendezünk fabrikáló szombat délelőttöket itt, a könyvtárban – mondja Krisztián Nóra. – Januárban őzikét varrtunk, márciusban kokárda készül nemzeti ünnepünkre, áprilisban aztán a húsvétra való készülődés kerül terítékre a kézműveskedés valamelyik válfajában.
A könyvtári Mini Galéria tárlóiban Kiss Margit Róza munkáit is megcsodáljuk. A színes, horgolt mese- és állatfigurák vidámságot, sok mosolyt hordoznak, az erdei manók, a Diótörő balettből ismert játékok szomszédságában jól megférnek egymással a cicák, kutyák, a delfinek, békák, a rókák és persze a lovak, a felséges paripák.
Róza lovak iránti szeretete nem véletlen. A világéletében az egészségügy területén dolgozó asszony a lovassport berkeiben is otthon érezte magát. Férje 12 évvel ezelőtti haláláig fogathajtóként aktív résztvevője volt a megyei kettesfogathajtó-bajnokságoknak.