Krimi is készült a Seuso-kincs izgalmas sztorijából

Milana Vuković Runjić jegyzi a legelső, 2000-ben kiadott, Seuso című regényt. Az írónő fikciós Seuso-története épít a kincs isztriai eredetére, bár mára erről a hivatalos horvát álláspont is megváltozott. Mégis izgalmas a kitalált sztori: a regény hősei az ezüstkészlet még eddig nem ismert legnagyobb, állítólag elveszett darabjára bukkannak rá.

A legendás ezüstkincsek bűnügyi történetét magyar írótársait megelőzve Csupor Tibor írta meg A Seuso-kincs rejtélye című krimijében 2001-ben. A szerző fantáziájával erősített krimi második kiadása pedig 2014-ben az ezüstkészlet ismert tárgyai egy részének kompenzációs díj ellenében az Egyesült Királyságból Magyarországra való visszakerülését követően jelent meg. Szintén e műfajhoz tartozik Lackner László Az elátkozott Seuso-kincsek c. elektronikus könyve, amely angolul (The Curse of the Seuso Treasures) olvasható az interneten. A Seuso-kincs talányos bűnügyi története az amerikai bestsellerírót és ügyvédet, Kevin Egant is megihlette. A 2015-ben kiadott The Missing Piece – A hiányzó darab című thrillerének alap­ötletét az ezüstkészlethez fűződő bűncselekmények és a megszerzéséért folytatott New York-i per adták. A Salvus-kincs (a valóságban Seuso) hiányzó darabjának, egy ezüsturnának a megszerzését tárgyalótermi cselszövések, jogi manőverek, megtévesztés, kétségbeesés és gyilkosságok kísérik.

A fantasztikus irodalom hazai képviselője, Fedina Lídia Zsoldos Péter-díjas írónő A Seuso-mozaik c. kalandregényével nyitotta meg a témát feldolgozó könyvek újabb folyamát 2019-ben. A 600 oldalas mű képregényváltozata Kiss Ferenc képregényíró, Sarlós Endre, Sváb József, Szendrei Tibor, Tebeli Szabolcs és Pilcz Roland grafikusok munkája.

Nem felnőtteknek, hanem a fiatalabb generációnak szánta a siklósi Bencs János történelmi ifjúsági regényét, A Seuso-kincs rejtélyét, amellyel 2004-ben elnyerte az NKÖM Édes anyanyelvünk pályázatának harmadik díját. Az első Seuso-kincs témájú ifjúsági regényt követően 17 évet váratott magára a legújabb, ezúttal fiatal olvasóknak szánt tinikrimi: A keresők. Írója, Berg Judit, a népszerű meseíró, csaknem egy évet töltött a kincs történetének, rejtélyeinek tanulmányozásával, eközben felkereste azokat a Fejér megyei helyszíneket, amelyek szorosan kötődnek az ezüstkészlet újkori történéseihez, és a római kori inspirációkat adó Gorsiumba is ellátogatott.

– A kincs bűnügyi hátteréről is bőven esik szó a könyvben, de én nem az eredeti bűnügyet akartam megoldani, ezért szerintem mégsem annyira korhatáros a történet. Alapvetően a gimnazista korosztálynak szánom, de mindenképpen 12 éven felülieknek – nyilatkozta lapunknak a szerző, miután azt firtattuk, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények, így a kincshez kötődő gyilkosságok mennyire lehetnek korhatárosak a fiatal olvasóknak.

Berg Judit elmondta azt is, amikor a könyv kéziratát felolvasta a 13 éves fiának, ő iszonyúan élvezte, izgult rajta, és utána még ezer kérdése volt. Alig várta, hogy elmenjenek a Magyar Nemzeti Múzeumba megnézni a Seuso-kincset. Reméli, hogy sikerül felcsigázni a fiával egykorúak és a kicsit idősebbek érdeklődését is az ezüstkészlet és rejtélyei iránt.

Berg Judit azonban nem véletlenül adta a tinik részére írt krimijének A keresők címet, ugyanis nagyon reális veszélyei vannak az illegálisan folytatott fémkeresőzésnek. Nem fantázia, hanem realitás az is, hogy a Seuso-leletek feltételezett megtalálási helyeinek körzetében ma is megjelennek bérelt kincsvadászok, akik a törvényekre mit sem adók, régészeti leletekkel kereskedők megbízásából kutatnak az egykori Pannónia kincsei után.