Vándor vagy, ember – online lép fel az Alba Regia Szimfonikus Zenekar

A zenekar utoljára ősszel, a Szent Imre-templomban játszott közönség előtt, halottak napja alkalmából. Azóta több felvételt is közzétettek YouTube-csatornájukon, hogy hűséges követőiknek, a zenebarátoknak ne kelljen hiányolniuk őket, és ők is folyamatosan jelen tudjanak lenni.

A szimfonikusok egyik visszatérő sorozata a 2015 óta működő Farkas Ferenc Hangversenybérlet. Ennek következő koncertje nézhető, hallgatható meg online Vándor vagy, ember címmel április 27-én, kedden 19 órától a videómegosztón. Az est karmestere és szólistája Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész, akinek karrierje töretlenül ível felfelé: szólistaként és kamarazenészként világszerte ad koncerteket. Hazánkban rendszeresen szerepel a Nemzeti Filharmonikusokkal, a Budapesti Fesztiválzenekarral és a MÁV Szimfonikusokkal.

A műsorban Mozart A-dúr hegedűversenye, Saint-Saëns Bevezetés és Rondo Capriccioso című műve és Beethoven 7. szimfóniája hangzik el. A felvételt a Vörösmarty Színházban rögzítették február 28-án recorded live, azaz vágás nélküli változatban. Ezzel kvázi élő koncertfelvétel jött létre, amely ingyenesen hallgatható meg – olvasható a zenekar közleményében, amely részletezi a műveket is. Az estet Wolfgang Amadeus Mozart A-dúr hegedűversenye nyitja, amely Mozart öt hegedűversenye közül talán a legkiforrottabb – a műfaj legnépszerűbb darabjai közé tartozik, világszerte a hegedűsök állandó műsorszáma. Egy öt darabból álló, impozáns sorozat záróköve, amelyben a szerző összegezte a versenymű fejlesztésében elért vívmányait, a továbbiakban pedig nem írt több hegedűversenyt. Az A-dúr kompozíció befejezésekor, 1775 decemberében Mozart mindössze 19 esztendős volt, de kivételes tehetségéről már mesterművek hosszú sora árulkodott.

Camille Saint-Saëns Bevezetés és Rondo Capricciosója francia eleganciával párosított, spanyol karakterű zenemű – igazi hegedűvirtuózt követelő alkotás, amelyet szerzője 1863-ban a kor egyik legnagyobb hegedűsének, a spanyol Pablo Sarasaténak írt. Az 1867 áprilisában, Párizsban tartott bemutatón ő játszotta a hegedűszólót, a zenekart a szerző vezényelte. A mű eredetileg Saint-Saëns első hegedűversenyének (Op. 20) része volt, de a nagy sikerre való tekintettel a szerző külön is megjelentette.

A 7. (A-dúr) szimfóniát (op. 92.) Ludwig van Beethoven 1811 és 1812 között komponálta, amíg a csehországi fürdőhelyen, Teplicén egészségét kúrálta. A négytételes zeneművet barátjának, gróf Moritz von Friesnek ajánlotta, a szimfóniát a hanaui csatában megsebesült katonák számára rendezett jótékonysági koncerten, 1813. december 8-án Bécsben mutatták be, nagy sikerrel. Beethoven a premieren megjegyezte, hogy ez volt élete egyik legjobb műve, rajongói pedig ezt tartják a legvidámabb szimfóniájának. Egy későbbi időpontban, 1814. február 27-én megtartott hangversenyről Anton Schindler német zeneíró és karmester – Beethoven „fizetés nélküli magántitkára” – így ír: „A tetszésnyilvánítás tombolása felülmúlt mindent, amit addig hangversenyteremben valaha is hallani lehetett.” Bartha Dénes zenetörténész szerint „Tematikája szenvedélyesebb, sodróbb lendületű, hangszerelése fényesebb, színesebb, harsogóbb minden addigi zenekari művénél!”

A fehérvári muzsikusok mindeközben gazdag nyári programkínálattal készülnek szabad térre, a személyes találkozás reményében.