A magyar nyelv, a szép beszéd küldötte Havas Judit előadóművész

Havas Judit mesél, emlékszik, idéz, gyönyörű, nőiesen mély hangja, sem gyors, sem lassú, ringató, dallamos beszéde ébren tartja az érdeklődést. Évtizedes történetei nem marasztanak a múltban, átvezetnek a mába, kincseit hozza magával a nagyon is jelenbe. Csapongunk. Annyi minden aktuális, ami vers, szép beszéd, ritka, különleges nyelvünk üzenete távoli világokba…

Az ELTE bölcsészhallgatójaként kötelezte el magát a versmondás mellett, hamar ráébredt, ez az ő útja. Annak idején a magyarok a versek lázában égtek, a mai internetes zuhogásban elképzelhetetlen az a hevület, amit egy költői-írói est ki tudott váltani. Ám ne higgyük, hogy ma semmi ilyesmi! Judit a pandémia óta egyfolytában online zsűrizik az Óperenciás-tengeren is túl, egyenes adásban vagy elküldött felvételeken. Zeng a szíve, mondja, s fáradhatatlanul hallgatja, értékeli, véleményezi, ahogyan magyar verseket mondanak gyerekek, fiatalok Kanadában, Ausztriában, a Felvidéken, Erdélyben és itthon. Élete fő műve mégis a két fia, a zenész, jogász, filmproducer Miklós és az ügyvéd Tamás. És két unokája. A családja. Ragyog.

Egyetemista irodalmi színpadosként a legendás Latinovits Zoltán tanítványa volt, Jancsó Adrienne indította útjára, találkozott és barátkozott az akkor már idős írókkal, költőkkel, majd azóta is folyamatosan a kortársakkal, s vitte hírüket, szavaikat, rendszereken és időkön át. Irodalomtörténészként a Nyugat harmadik nemzedékének műveiből doktorált, tanított az ELTE-n, most a Károli Egyetemen, évtizedekig a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa volt, megkapta a Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, s hívják, hívják. Előadóművészként üzeneteket hozni-vinni az irodalom segítségével Kolozsvárra, Sao Paulóba, Kassára és Torontóba, Tel-Avivba, New Yorkba, San Franciscóba, a kivándorolt két-három nemzedék magyar közösségeibe, iskolákba. Az öregek sírnak, a legfiatalabbak alig, vagy nem is beszélnek magyarul, Judit hangja, a magyar nyelv muzsikája elringatja őket.

A kultúra szolgálóleánya

Pusztaszabolcson járunk. Művelődési házakba is elmegy, ő a kultúra szolgálóleánya, s nem gondolja magát sem kisebbnek, sem nagyobbnak ettől, öntudata és tartása konstans. Szabó Magda Az ajtó című regényéből összeállított monodrámát adja elő. Kilép a színpadra, s egy pillanatig rémülten konstatálja, hogy gyerekek ülnek ott számosan, elég kicsik, elöl, hogy lássanak. Jó ég, nem fogják unni? Pisszenés nélkül megy le a másfél óra.

Hosszú a sora irodalmi, költői estjeinek, elképesztő mennyiségű szöveg van a fejében, mert nem olvas papírról, a régebbi összeállításokat újra és újra átveszi, s tanul. Élethosszig. Megkerülhetetlen, hogy évekről, életkorról szóljunk, s mint tudjuk, nőknek sokkal nehezebb a téma… Csóválja a fejét. Nem akar sehány ­éves lenni, mondja, mármint nem más, nem kevesebb, mint most. Kortalan. Mindent megtett eddigi életében, amit csak lehetett. Jellegzetes zengő hangja nem kopott meg, sanzont énekel, külseje, egyénisége követi a benne is zajló változást, s őrzi az irodalom által megtartott állandóságot.

Csodaváró hangszer címmel írt könyvet három éve A művészi beszéd oktatása a mindennapi élet színterein alcímmel. Hangterápiával kezdődik, a beszédművészet alapjaival ismertet meg, a magyar nyelv külföldi oktatásának metódusaiba avat be, szöveggyűjteménnyel zárja. Alapos, szerethető, s legfőképpen hasznos olvasmány, mert ma is sokan szavalnak.

Zsűrizés

Minden évben megrendezik a Magyar Iskolák és Óvodák Dél-ontariói Szavalóversenyét, Judit tavalyelőtt személyesen zsűrizett, tavaly és idén online folyt a verseny. A kanadai Hamilton Arany János Magyar Iskolája rendezi idén a nemes vetélkedést, Szőke Zsófia igazgató javaslatára a száz éve született Zelk Zoltán verseit kérték a különböző korú résztvevőktől kötelezőként – Judit a zsűrielnök. És Torontóban április 11-én, a költészet napján József Attila, Pilinszky János, Kányádi Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Nagy László, Farkas Árpád versei hangzottak el Judittól – a képernyőn követték őt a nézők a messziségben.

A mába érünk egészen. Az egyetemisták, főiskolások országos szépkiejtési versenyét májusban rendezi meg az Esztergomi Főiskola, zsűritagként Judit egyik szívügye. A Kányádi Sándor versmondó versenyt két éve javasolta meghirdetni valamennyi felsőoktatási intézmény hallgatóinak a Károli Gáspár Református Egyetem égisze alatt, az örök és feledhetetlen barát emlékére. A jelentkezőket április 30-ig várja az egyetem, egy kötelező Kányádi-, s egy szabadon választott 20–21. századi magyar verssel. Mert nem állunk meg a múltban, s nem áll meg az idő sem. Havas Judit küldetése is erről szól.