Füle: Sárréti Tájház – kiállítás-vezetővel és házi áldással, növénygyűjtéssel

A hosszú ház mai formáját a régebbi első rész kibővítésével nyerte. Az utca felőli, korábbi épületrész szobából, konyhából, kamrából és istállóból áll. A hátsó, későbbi, a 19. század második feléből való épületrész helyiségei: konyha, szoba, kamra és istálló. Az épület esetében a Dunántúlon, a Kisalföldön és az Északi-középhegységben gyakori, több család által lakott hosszú házzal, közös udvarral van dolgunk – magyarázza kalauzunk, Miskei Rita.

Rita a Pécsi Tudományegyetem néprajz-történelem szakán végzett, szülőfalujára mindig nagyon büszke volt, hagyományait és történetét folyamatosan kutatta. Az új közművelődési jogszabályi változásoknak köszönhetően tavaly novemberben Fülén is lehetőség nyílt egy szervezői állás betöltésére a művelődési házban, így itt folytatja tovább szakmáját. Jelenleg kulturális asszisztensként dolgozik a Nemzeti Művelődési Intézet programjának keretén belül, és egyéb szakirányú továbbképzést is végez.

A népi műemlék házat 1985-ben állította helyre az Országos Műemléki Felügyelőség. A muzeális intézményekről szóló módosított vonatkozó törvény alapján a megyei múzeumok vidéki tagintézményei 2013 januárjától a helyi önkormányzatok fenntartása alá kerültek. A kiállított tárgyak az állam tulajdonában vannak. A Sárréti Tájházat Füle község önkormányzata tartja fenn, illetve üzemelteti, a szakmai felügyeletet a Szent István Király Múzeum gyakorolja.

A fülei házban az 1970-es évek elejéig két család élt. A két épületrész tüzelőberendezése, füstelvezetése is különböző volt. Az első rész kémény nélküli füstöskonyhás házként épült, ahol a szoba ajtaja egészen az 1920-as évekig nem a füstöskonyhából, hanem a tornácról nyílt. A második házrész konyhája már téglaboltozatú nyitott kéménnyel épült. A nyitott kémény alatt a kocka alakú kenyérsütő nagykemence, valamint a kalács-, rétes- és hússütésre használt kiskemence ma is látható. A ház leglátványosabb része a hosszabb oldalhoz csatlakozó fedett tér, a tornác, a bakonyi népi építészet egyik jellegzetes eleme.

A berendezési tárgyak jelentős része a ház utolsó tulajdonosától, Punger Jánostól került a múzeumba. Ezt egészítették ki a Fülén és a Fejér megyei Sárrét községeiben gyűjtött tárgyakkal, elsősorban bútorokkal és textilekkel. A tájház berendezéséből főként a Polgárdiból való, keményfából faragott, Kovács János 1832 feliratú sarokpad és a Soponyáról idekerült, 19. századi bögreszemes, zöldmázas, csákvári cserépkályha érdemel figyelmet. Az épület második részében a szabadkéményes konyha, valamint a kendermegmunkálás eszközei, fotói igazi kincsek. A megyei takácsmesterséget egy nagyméretű szövőszék, számos céhkorsó és szőttes idézi fel. A helyiség középső részében, a lapozható tárlóban archív néprajzi felvételekből összeállított tematikus időszaki kiállítás látható.

A családok és a gyermekek számára készült kiállítás-vezető és foglalkoztató füzet Lendvai Judit munkája. A vendégkönyv mellett díszes Házi áldás: hittel, szeretettel, békével, áldással és Istennel… Szebb reményekkel az újbóli nyitást illetően!

A Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar hallgatóinak tervezete alapján 2021 tavaszán elkezdődik a tájház kertjének kialakítása – mondja Miskei Rita. Ennek koordinálását a Füle Községért Közalapítvány végzi. A tervek szerint a faluban (és a Sárrét vidéken) megtalálható hagyományos növényekkel ültetik be, a Gólyafa mellett egy alma- és egy körtefa jelképezi majd a lány és fiú újszülötteket.

Jelenleg folyik a gyűjtés, az alapítvány várja a növény felajánlásokat, és az önkéntes segítőket a projekt megvalósítására. Ha van valakinek a szükségesnél több ilyenkor a tavaszi évelő megújítások idején, örömmel fogadják, április elején pedig közös munkával tennék szebbé a tájház udvarát, ezzel is erősítve a közösség összetartozását, hisz mindenki hozzátesz egy darabot a magáéból, így egy közös kert születik, amit majd a gyerekek is megismerhetnek.

A növények bővebb listája a boltokban és a hirdetőtáblákon megtekinthető, a többi között levendula, bazsarózsa, bogyós gyümölcsök. Lesznek majd méhkaptárak, az önkormányzat pedig már tavaly megkezdte a gyümölcsöskert telepítését, ami folytatódik. A hátsó részen bab, tök és kukorica is lesz.

A Sárréti Tájház portája egy olyan, 100 évvel ezelőtti kort idéz majd, amikor teljes mértékben önellátó volt, ennek lehetnek majd részesei a most élők.