Rendkívül érdekes előadás keretében emlékeztek Zrínyi Miklósra

Urbán Péterhez kimondottan közel áll a témakör, doktori disszertációját a 17. századi politikairodalomból írta, kutatási területe Zrínyi volt. Ennek egy kis részébe engedett bepillantást a Nádori emlékiraton keresztül, ami egy 1653-ban született politikai levél.

– Ebben Zrínyi Miklós azt kéri az erdélyi fejedelemtől, II. Rákóczi Györgytől, hogy a nádorválasztásban őt segítse. Zrínyi ekkor horvát bán volt, ami a negyedik legmagasabb méltóság a király, a nádor és az országbíró után, így ő a negyedik pozícióból a másodikba szeretett volna lépni – kezdte a nem mindennapi emlékirat történetét Urbán Péter. A csavar abban rejlik, hogy míg II. Rákóczi György református, addig Zrínyi katolikus volt, végül aztán a fejedelem be sem vette a nádorjelöltek közé a hadvezért, hibába volt két katolikus és két református jelölt is, így gyakorlatilag esélyt sem kapott a nádori cím elnyerésére.

Egy könyvtáros hamisította meg?

– Ez egy titkos irat volt, amit csak a fejedelem kapott meg. A bonyodalom ott kezdődött, hogy 2001-ben R. Várkonyi Ágnes történész felvetette, ez az irat hamis, nem a 17. században írták, szerinte ezt a 19. században meghamisították. Ez a levél Zrínyi munkásságának szempontjából egy kisebb műnek tekinthető, s alapvetően nem nyilvánosságra szánták – folytatta az író.

R. Várkonyi Ágnes elképzelése szerint Thaly Kálmán, 19. századi történész találta ezt a szöveget és ő hamisította meg. Az emlékirat egyik jellegzetes része, hogy miközben Zrínyi önmagát nádornak javasolja, a főurakról negatívan nyilatkozik a szövegben. Ellenben egy másik írásában ugyanezek a személyek – például Wesselényi Ferenc, Csáky István, Csáky László, Lippay György – szimpatizánsokként jelennek meg, így a két szöveg erősen ellentmond egymásnak, ami szintén okot adhat arra, hogy kétségbe vonják a szöveg eredetiségét.

Urbán Péter kutatásában – melynek hipotézise az, hogy az emlékiratot valóban hamisították – azt kereste, mi utalhat arra, hogy a szöveg a 19. században keletkezett, tehát hamisítvány. A kutatómunka során kiderült, hogy a szóban forgó politikai levél hangvétele megegyezik a Zrínyi által II. Rákóczi Györgynek címzett többi stílusával. A latinság tekintetében szintén nem talált jelentős eltéréseket, a latin kifejezések aránya nagyjából 4-4,5 százalékos volt Zrínyi szövegeiben. A helyesírás vizsgálata szintén a kutatás részét képezte, ebben sem talált az író eltéréseket. A hamisítás tényét döntően bizonyíthatta volna az a tény, hogy Thaly Kálmán a nyelv­újítás után dolgozott, tehát ha egyetlen nyelvújítás kori szó felbukkant volna a szövegben, akkor biztosra vehető lett volna a hamisítás ténye, ám egyetlen ilyen szót sem talált a szövegben Urbán Péter.

Az író kutatásának eredményeként arra jutott, hogy ez csak 17. századi szöveg lehetett, így ő a hamisítás tényét gyakorlatilag kizárja.

Az előadás második részében Takács Tamás irodalmi vezető Zrínyi Miklós életét, tanulmányait és a korszak gondolkodásmódját mutatta be a jelenlévőknek.

Jezsuita neveltetés

Zrínyi Miklós apja által már kisgyermekkorában találkozott a háború borzalmaival és dicsőségeivel. A 17. században a vallás a valóságot jelentette. Az emberek a katolikus és később a protestáns vallások kifejezésmódjában, mint egyetlen objektív valóságban tudtak gondolkodni. Pázmány Péter lett Zrínyi gyámja, aki nagy hatással volt a költőre. Neki köszönhető, hogy a jezsuita rend szabályai szerint tanult az ifjú Zrínyi Mikós.

– A módszer célja, hogy előmozdítsa a tanulók tökéletességét és ezen keresztül az üdvösséget. Az értelmi képzés mellett a nevelés az egész ember formálását jelentette. A jezsuiták tehát világos szellemű keresztény humanistákat neveltek, akik alkalmazkodni tudtak koruk szükségleteihez, keresztény életet éltek, s hűek maradtak az egyházhoz. Ennek szellemében nevelkedett Zrínyi is – fogalmazott előadásában Takács Tamás.

Az előadások októberben folytatódnak, újabb témákkal, felvetésekkel.