Cigányzene csendült fel Baracskán

A Makovecz Imre által épített faluházban stílszerű a klasszikus cigányzenekar előadása, az élőzene egyébként is nagy hatással van a lélekre. Gyakorlásnak szánták egyelőre a szombat délutáni muzsikát, kicsit izgul maga az énekes, Suki Csaba. Nem mintha nem lenne elég rutinja a baracskai illetőségű előadóművésznek, aki a legendás Vörös Sárinál tanulta a nótaéneklés alapjait.

A több generáció által szeretett nótaénekesnő magas kort ért meg, idős korában is tanította a következő nemzedékeket. A magyar nóta és a cigányzene helye és népszerűsége megváltozott a 20. század második felében, ám mind elkötelezett előadók, mind hallgatók és rajongók maradtak e műfajban. Kolumbán Ottília háziorvosnak, Baracska alpolgármesterének régi vágya volt egy helybéli cigányzenekar alapítása, bár a községben két dalos csapat is működik. De talán annál inkább… A baracskai dalkör tizenöt éve alakult, s tavaly Éppen dalban néven férfikórus is szerveződött.

Suki Csaba több száz dalt tud, rutinos fellépő, ám otthon mindig nagyobb az izgalom. Az alkalmi zenekar Suki Csaba meghívására érkezett, testvérek és rokonok is szerepeltek benne – zenészdinasztiákat adott és ad ma is a cigány zenészek társadalma. Szőlősy Attila polgármester üdvözölte a megjelent művészeket és a „bátor magánzókat”, a helybéli nótás kedvű dalosokat, akik maguk is vállalkoztak néhány dal előadására. A felkért Oláh Dezső prímás unokatestvére a helybéli Oláh József Szőmi cimbalmosnak, Suki Csaba rokona Suki Antal klarinétos, s még egy testvérpár, Duka Ernő bőgős és Duka Béla brácsás nyújtottak magas minőségű produkciót a baracskai zenedélutánon.

Foglalkozásukban nincs közük sem a zenéhez, sem az előadóművészethez azoknak a baracskai vállalkozó szellemű fellépőknek, akik átvették a mikrofont Suki Csabától néhány dal erejéig. Természetesen ott és abban a pillanatban mondták csak meg a prímásnak, hogy mit is szeretnének elénekelni, s ahogy ez lenni szokott, a muzsikusok azonnal megszólaltatták az illő első hangokat gazdag repertoárjukból. Csapó Barna, Debreczeni László és Antal Ida látható lámpalázzal, ám örömmel dalol­tak, a prímás és a zenekar megható profizmussal igazodott és segítette az amatőr előadókat a ritmusban, dallamban.

A Piros rózsák beszélgetnek és társaik édesbús sorai az élő cigányzenével, a klasszikus hangszerekkel azokban is érzelmeket keltenek, akik nem hallgatói e tradicionális műfajnak. Baracskán úgy tervezik, hagyományt teremtenek ebből a nótás délutánból, amit a járvány remélhetőleg nem akadályoz meg.