A helyiek identitását, a sárkeresztúriságot is erősítő esten emlékeztek meg Bella István költőről

„Anyám hajnalban kelt, tüzet rakott, / megfőzte a nyomorúságot, / a tegnapesttől kért kölcsön kenyeret. / A vézna tűznél véznább volt árvasága. / Ázott csutkák, vizes tengeriszárak / tűzén melegedett gyerekkorom. / A kódorgó füst kékellő tulipán lett, / s megrázkódó virág köhögető anyám.”

Fenti sorok a fiatal Bella István első kötetének, az 1966-os megjelenésű Szaggatott világ című könyvnek a címadó verséből valók. Az egyszerre nehéz, de sok szép, maradandó falusi emlékkel teli gyermekkort is megidéző mű volt az egyik, amely elhangzott az 1940-es születésű, 2006-ban elhunyt költőre emlékező irodalmi esten. A Bella Istvánról elnevezett művelődési házban a polgármester, Csutiné Turi Ibolya köszöntötte a közönséget. Elmondta, ezeken a rendezvényeken ínséges időkben is törekedtek arra, hogy méltón tudjanak tisztelegni a kerek évforduló előtt.

Az est szereplői Bakonyi István irodalomtörténész, Cserta Gábor zenész, valamint a Fehérvári Versünnep döntőse, Csengey Márton voltak. Utóbbi fiatalember szavalta el igen hitelesen a „Szaggatott világ”-ot s még más verseket. Cserta Gábor néhány jól sikerült megzenésített költeményt – például Arccal a földnek, Megtalált vers – adott elő gitárjával.

Az emlékezést Bakonyi István kezdte, aki röviden fölidézte az életpályát, és hangsúlyozta: a Hetek írócsoportban Bella volt a legköltőibb költő, s van ugyan színdarabja, mégis a líraiság hatja át az életművet. A színes lírai világban mind a dal, mind a szabadvers helyet kapott. A gyermekkor helyszínéhez kötődő versek közül természetesen megemlítették az egyik nagyon jelentős költeményt, a Sárkeresztúri éneket, amely a most ott élők szívéhez is közel állhat.

A műsor második felében Bellára emlékező összeállítást láthattunk a Fehérvár Televízió archívumából. A régi interjúkból hozzánk szóló költő egyrészt visszaemlékezett a fehérvári középiskolai évekre, első jelentősebb verseire, s egy későbbi felvételen rendkívül szerényen arról is beszélt, mit jelentett számára a József Attila- és a Kossuth-díj.

Az est helyszínén berendeztek egy Bella-sarkot is kötetekkel, írógéppel, néhány ruhadarabbal. Az emlékezők pedig zárásként átsétáltak a közeli Bella István-emlékházhoz, ahol a szép szokást folytatva koszorút helyeztek el az emléktáblánál.

https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/most-lenne-nyolcvaneves-a-sarkereszturi-bella-istvan-4196894/