Könyvajánló: Mexikói felállású betyárromantika

Rózsa Sándor a szabadságharc számtalan hősének egyike volt, aki betyárjaival afféle félreguláris szabadcsapatként csatlakozott a honvédőkhöz, annak fejében, hogy a harcok végeztével teljes ­amnesztiát kapnak. Cserébe azonban be kellett tartani egy-két szabályt, hiszen a betyárok hírhedten rebellis figurák, a puszták vadorzói voltak. Na, de ne szaladjunk ennyire előre, hiszen az egész azzal kezdődött, hogy amikor „a Sanyi” megszületett, az Ördög eljött a lelkéért – legalábbis Cserna-Szabó Veszelkája szerint. A Sömmiben „hiteles” forrásból, a nagy cimborától és harcostárstól, Veszelka Imrétől tudjuk meg az igazságot Rózsa Sándor-ügyben.

A krónikás mesélni kezd az Ördögtől való megkísértéstől első találkozásukig, a csárdáról csárdára bujkálástól a szabadságharcban betöltött szerepig. Cserna-Szabó regényében a betyárkirály vérbe borítja a magyar pusztát. Bizony, van itt minden, mi szem-szájnak ingere, gyomornak forgattatása, és bár Cserna-Szabó regénye leleplezést ígér, nemhogy helyére tenné a Rózsa-mítoszt, ehelyett a mai popkultúrára hangolja azt. Bosszú-eredettörténet ez a Volt egyszer egy vadnyugat akasztós jelenetét idézve, vámpíros áthallás a kulacsából vért szopogató Rózsával, a betyárvezért szó szerint kikerülő golyókkal és a mindent átható western feeling­gel. A történelmi díszletek között bizony végig ott járkál Tarantino szelleme, a Becstelen brigantyk-os Tarantinóé, a „történelemhamisítóé”, legyen szó szabadságharcról vagy a Jókai-­bablevesről.

Cserna-Szabó regényében minden a végletekig nagyított, remek sztori, lendületes nyelvezet, humor és rengeteg újraírt betyárklisé jellemzi. A szerző tollából egy igazán mai regény született, egy régen a puszta romantikájába temetkezett történetről.