Most jelent meg a Fejér megyei VÁR című folyóirat legújabb száma

A Vörösmarty Társaság gondozásában évente négy alkalommal jelenik meg a VÁR címet viselő irodalmi és közéleti folyóirat. A szerzők igen változatosak. Székesfehérvári és Fejér megyei szerzők mellett az ország szinte teljes területéről érkeznek alkotások, emellett egyre nagyobb számban vannak jelen a határon túli irodalmárok is.

Ezúttal a 2019. év utolsó lapszámát mutatták be a Vörösmarty teremben. A jelenlévőket Bobory Zoltán köszöntötte: – Különleges folyóirat-bemutatón vehetnek részt a jelenlévők. Egy nagyszerű barátunknak, a nemrégiben elhunyt Paál Lajos tanár úrnak szeretnék szentelni ezt a VÁR bemutatót. – fogalmazott a Vörösmarty Társaság elnöke, aki egyben a VÁR főszerkesztője is. Az est moderátora P. Maklári Éva, a társaság alelnöke volt.

Gazdag tartalom 130 oldalon

A VÁR tartalmát tekintve nagyon gazdag olyan elő­adásokban, amelyek október elején a Határon Túli Magyar Irodalom Napjai címet viselő rendezvény alkalmával hangzottak el. Emellett többek között versek, prózai írások és recenziók is olvashatók.

A folyóirat mindig egy fényképpel kezdődik: jelen esetben Ádám Tamás költő, szerkesztő, újságíró képe tárul az olvasó elé, ami mellett egyik versének kézirata is olvasható. A költeményt a moderátor Pilinszky költészetével állította párhuzamba.

A mintegy százharminc oldalas folyóirat első részében Cser-Palkovics András polgármester augusztus 20-i, illetve Róth Péter alpolgármester augusztus 10-i beszéde is olvasható. Mindkét szöveg Székesfehérvár jelentőségével foglalkozik, emellett nagyon fontos gondolatokat közöl a városról.

Számos határon túli szerző művei is helyet kaptak az oldalak hasábjain. A határon túli magyar irodalomról szóló recenzióval jelenik meg a folyóiratban Madár János, aki Bata János: Megkapott táj című könyvéről ír. Vári Fábián László felvidéki költő humoros megközelítéssel ír a magyar és az ukrán nyelv megtanulásáról és annak nehézségeiről. A prózai művekkel kapcsolatban P. Maklári Éva elmondta: ebben a lapszámban több helyet kapott a megemlékezés, kevesebbet a novella. Előbbiek közül László Zsolt: Fekete ciklámen című írását emelte ki a moderátor. A történet nagyon szívbe markoló, hiszen egy emberi sors bontakozik ki benne. Egy olyan történetet olvashatunk, amelybe az olvasó belehelyezkedhet, hiszen olyan élethelyzetek elevenednek meg, melyek bárkivel előfordulhatnak.

Két művészeti kiállítás is megjelenik ebben a lapszámban. Karóczkay Ottónak, a Vörösmarty Társaság festőművészének októberben nyílt kiállításáról Lakner József, az Áron Nagy Lajos Művészetbarát Kör vezetője írt képes-olvasmányos beszámolót. Péntek Imre írásában a kápolnásnyéki Halász-kastélyban rendezett egyik kiállítás elevenedik meg ragyogó képek kíséretében.

A most megjelent folyóiratban két emlékezés is helyet kapott: a tavalyi évben elhunyt Paál Lajos tanár úrra Bobory Zoltán a Paál Lajos halálára című rövid szöveggel emlékezik, míg Kerkuska László a Búcsú Paál Lajostól címet viselő megható búcsúbeszéddel fejezte ki érzéseit.

A kiadványban nagyrészt állandó szerzők művei jelennek meg, de természetesen lehetőség van csatlakozni. Ehhez nem kell mást tenni, mint részt venni a társaság eseményein, valamint csatlakozni a Vörösmarty Társasághoz.