helytörténeti ismeretek

2019.04.12. 17:30

Történelem a parasztházban – Lepsény egész múltja feltérképezhető a múzeumban

A község Helytörténeti és Néprajzi Múzeuma ingyenesen, előzetes bejelentkezés után tekinthető meg. Két állandó kiállítás is van, az egyik Lepsény történetét mutatja be a kezdetektől 1956-ig, a másik egy századfordulós lepsényi falusi portát idéz meg. Érdemes betérni.

Majer Tamás

Borsos Györgyöt érdemes keresni! A helyi könyvtáron keresztül biztosan elérik, ott dolgozik. És mindent tud Lepsényről! Nekünk is ő mesélt. A múzeum a Kálmán család 1850 körül épült házában található, a Fő utca 72. szám alatt. Egy gazdag, jómódú családi ház volt, nagy birtokkal, hagyományos beosztással.

– A múzeumot Kiss István korábbi polgármester álmodta meg. Előbb, 1992-től a könyvtárban volt. 2006 óta van ebben az épületben – mesélte tárlatvezetőnk. A régi tisztaszobában van a helytörténeti rész. Az őskori vitrinben látható egy korcsolya! No nem fémpengés, modern, fűzős változat, hanem egy lábszárcsont, amelyet korcsolya gyanánt használhattak anno. Bizonyára a csont sima, egyenes kopásaiból következtették ki ezt a régészek. Elég mocsaras volt a környék, úgyhogy fagy után, jövet-menet, elkélt az ilyen „lábbeli”.

Borsos György kedvenc múzeumi szeglete, saját bevallása szerint, a római sarok:

– Durván a 350–380-as évekig voltak itt a rómaiak, utána jöttek a hunok és a népvándorlás – magyarázta.

Borsos György a századfordulós konyhában, kezében egy parazsas disznóperzselő, ezt később, a negyvenes-ötvenes években használták
Fotó: Nagy Norbert/ Fejér Megyei Hírlap

Rengeteg pénz és praktikus fibula sorakozik a kiállítási tárgyak között. Tudják, a fibula olyasmi, mint a biztosítótű, gombként volt használatos. Szép. A módosabbak fibulái persze aranyból vagy ezüstből voltak. Van római kard, azaz gladius is a múzeumban.

– Mindegy, hol találják meg, Afrikától Hispániáig mindenhol ugyanilyen volt a Római Birodalomban – tette hozzá Borsos, ezt persze Lepsénynél ásták elő. Ékszerek, gyűrűk, gyöngyök, cserepek, edények, felsorolhatatlan mennyiségű tárgy maradt fenn teljesen vagy darabjaiban. Borsos György tudása szerint Lepsény első írásos említése a tatárjárás előttről való, az 1230-as évekből: Vepsin néven írták le a települést. Vannak fennmaradt pénzérmék II. István, III. és IV. Béla idejéből is. A török kor alatt, az 1620-as években elnéptelenedett a falu. A 17. század végére tértek vissza az emberek. Kocsi Csergő Bálint, hitvallása miatt később gályarabságra ítélt prédikátor volt az első lelkészük akkor.

Talán egy egykori lepsényi? Bár ez a csontváz még „Vepsin” első írásos említése előttről származik, a honfoglalás időszakából
Fotó: Nagy Norbert/ Fejér Megyei Hírlap

A tárlat a Rákóczi-féle és az 1848–49-es szabadságharc lepsényi történéseit is részletezi, s eljut a 20. század derekáig.

A múzeum másik két szobája egy 1900-as évek eleji lakóházat mutat be, amikor még az számított jómódúnak, akinél petróleumlámpát használtak világításra. Rengeteg míves, a modern technika furfangjánál is agyafúrtabb konyhai eszköz, használati tárgy ismerhető itt meg: famozsarak, tökgyalu, mérlegek, sziták, parazsas vasalók. Van egy pár fapapucs is, amely a mocsaras terület miatt még bizony az 1900-as években is divatban volt.

A természet nem változik olyan sebesen, mint az emberi történelem futó korszakai.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában