Szemelvények Csala történetéből

– Olyannyira így van, hogy most, öregedő koromban, könyvet írtam Csaláról. Bár nem annak készült, csak a gondolataimat rögzítettem először – mesélte a szerző.

Egyszer Varró Ferenc kezébe került egy folyóirat, amelyben a csalai kastélyról olvashatott. Forgatva a magazint, úgy érezte, ő többet tud a kastély múltjáról. Ez ösztönözte arra, hogy megmutassa jegyzeteit valakinek. Bányai Balázs, a Szent István Király Múzeum történésze szemlézte a vázlatait.

– Biztatott, hogy rendezzem egybe a jegyzeteket, hiszen Csaláról még nem született helytörténeti munka. Mégsem lett igazán helytörténet ez a könyv, hanem – ahogy a címben is áll – szemelvények – folytatta.

A kötet foglalkozik Csala környezetével, történetével, növény- és állatvilágával, a falut ért háborús eseményekkel, de a helyi futballal, a csalai közművek kiépítésével, a polgárőrség megalakulásával is.

Varró Ferenc négy éve látogatja Kégl Szilviát csákberényi otthonában. Az asszony 1937-ben született, s Csalán nőtt fel. Leszármazottja Kégl Györgynek.

Tőle tudta meg például annak a történetét, hogy miért nevezik Zsidó-tónak a Csala közelében lévő tavat. A török idők után elnéptelenedtek a települések. Különböző vallású embereket telepítettek be a falvakba. A Lovasberénybe került zsidók, amikor bementek Székesfehérvárra, vallási előírásuknak megfelelően megmosakodtak a csalai tóban. Innen ered az elnevezés.