Fergeteges siker A bajusz első, előszállási bemutatóján

Az előszállásiak tudják, ha színielőadásra kerül sor, akkor bizony kár otthon maradni. A bajuszról szólt a fáma hónapok óta, már-már a pletyka is eltűnt a közbeszédből, mindenki a bohózat bemutatójáról beszélt. Jöttek is az érdeklődő falubeliek, a művelődési házban mákszemnyi hely sem maradt üresen. A társulat izgatottan készülődött a kulisszák mögött, a gyerekek olykor ki-kilestek a függöny mögül, vajon gyülekezik-e már a közönség.

Gajdó András nyugdíjas pedagógus, a darab rendezője köszöntötte a szép számú publikumot, szólt arról, hogy Kölcsey Ferenc százkilencvenöt esztendővel ezelőtt, 1823 januárjában vetette papírra a Himnuszt, s e fontos esemény több évtizede a magyar kultúra napja. A bajusz átdolgozott változata már tavaly, az Arany János-emlékévben elkészült, ám a bemutatót e jeles napra halasztották. Mielőtt a függöny szétnyílt volna, Nyúl Mihály elmondta az eredeti Arany-verset, azaz csak egy részletét, ugyanis a záró sorokat is átköltötte, fokozva a várakozást és a feszültséget.

Hamarosan nyüzsgő piaci forgatagban találtuk magunkat, regruták búcsúzkodtak, a portékák között jól értesült asszonyok beszélgettek. Nem pletykáltak, dehogy! Egy-egy aktuálpolitikai kiszólás, poén még izgalmasabbá tette a cselekményt, amely lassan bontakozott ki. Amikor megjelent a színen a furfangos Kombi vajda és csapata, majd a naiv Torzsa Borcsa s a varázsfüvek, erdei bogyók jótékony hatásában reménykedő kopasz szájú Szűcs György bátya, szinte fölrobbant a nagyterem. A szereplők egytől egyig fantasztikus alakítást nyújtottak, a közönség vörösre tapsolta a tenyerét. A legkisebbek is olyan átéléssel mozogtak a színpadon, mintha nem figyelte volna őket több száz szempár.

A fülemülével magasra tette a mércét az előszállási társulat, ám sokak véleménye szerint A bajusz még jobban sikerült. Egy biztos: rendkívül összetartó közösség fergeteges előadását láthattuk. Bízunk benne, lesz folytatás.