Végigturnézta Európát betlehemi műsorával a Fejér megyei Kákics zenekar

- Az idei adventi időszakunk elég mozgalmasra sikeredett. Kettő külföldi utunk is volt. Az egyik Róma és Nápoly, a másik pedig egy brüsszeli út volt. Ilyen külföldi utaktól sűrű decemberünk talán még nem is volt – nyilatkozta lapunknak Tárnok Ákos, a Kákics vezetője.

A különböző külföldi fellépések persze nem mennek ritkaságszámba a zenekar életében. Az utóbbi években többek között eleget tettek norvégiai, svéd, osztrák, bolgár, sőt még indiai meghívásnak is. Mindenüvé a magyar népzene, a magyar hagyományok szárnyain érkeztek meg.

Rómában a hallgatóság kilencven százaléka olasz volt, Brüsszelben más volt a helyzet, ott a közönség jó háromnegyede magyar volt.

A belga fővárosban a Balassi Intézetben lépett fel a zenekar – Villegas-Vitézy Zsófia igazgató és Bucz Júlia műsorszervező munkájának köszönhetően.

Rómában az idén 90 éves Magyar Akadémia dísztermében mutathatta be a Nagyapám betleheme című műsorát a zenekar. Az örök városban már harmadszorra zenélhettek. 2014-ben farsangi, majd év végén a betlehemes műsorukat játszották el. Idén azonban korántsem ugyanazt a műsort adták elő, mint akkor.

- Ezúttal már a zenekar tagjaként velünk volt Varga Evelin is. Általa hangsúlyosan megjelent a női ének is a műsorban – avatott be minket Tárnok Ákos. S e helyütt jegyezzük föl ízibe a zenekar többi tagjának nevét is: Horváth Árpád, Lendvai Tibor, Soós János és ifjabb Tárnok Ákos. – Az előadás alatt archív, a magyarországi betlehemezést bemutató néprajzi fotókat vetítettünk ki, s mellette a dalok olasz fordítását is, hogy értsék a műsort a helyiek – mesélte Tárnok Ákos.

A zenekarvezető a betlehemezés jelentőségét firtató kérdésünkre Kodály Zoltánt segítségül híva válaszolt. A mester egykor úgy fogalmazott, hogy a jókívánságaikkal házról házra járó betlehemezőket a figyelmetlen ember akár kéregetőknek is hiheti. Nos, ez nem így van. A betlehemezők hírvivők.

- Arról hoznak hírt, hogy valami közeleg, hogy valami történni fog. Készüljenek föl rá az emberek – mondta Tárnok Ákos. – Azok a szavak, írja Kodály, amelyet a betlehemezők mondtak, varázslatos, mágikus szavak voltak a falusi emberek számára – tette hozzá.

Olaszországban nagy hagyománya van a betlehemkészítésnek. Rómában minden évben van egy világraszóló betlehemes kiállítás. – Korábban láttunk ezen a kiállításon iraki betlehemet, afrikai betlehemeket is, ahol a kis Jézus is fekete volt. Saját formájukra szabják ők is a betlehemezést, ahogy tesszük ezt mi, magyarok is: „Rossz a Jézus kiscsizmája, sír a ködmöne...” Hiszen amikor itthon karácsony van, hagyományosan havazik, didergünk a hidegben, ezért aztán jól fel kell öltöznünk. Ezt megjelenítettük a római, nápolyi, brüsszeli betlehemezésünk során: a zenekar tagjai cifraszűrt, subát, hímzett kabátokat viseltek. Elvittük magunkkal a bábtáncoltatós betlehemünket, amelyet magunk készítettünk – mesélt tovább Tárnok Ákos. – Szerettük volna megmutatni az olasz közönségnek, hogy nálunk milyen hagyományai vannak ennek a népszokásnak. Amikor a műsorban ahhoz a részhez értünk, amelyben a pásztorok odaértek a megszületett kis Jézushoz, s örömükben táncra perdültek, a betlehemünk bábjai is táncra kaptak, majd a megszólaló ugrós dallamra a fiam és én jártunk el egy pásztortáncot.

Puskás Istvánnak, az akadémiai igazgatónak ötlete volt, hogy Nápolyba is elmenjenek a magyar betlehemezők. Ott nem színpadon, hanem az utcát járva adták át ünnepváró jókívánságaikat az olaszoknak. Persze előre lefoglalták a szervezők a területeket, hogy az olasz csendőrség is nyugodtan élvezhesse a muzsikát. A dél-olaszországi Nápoly világszemléletét jól tükrözi a Kákics autóinak parkolási hercehurcája.

- Fogalmazzunk úgy, hogy „egy magasabb szintű szervezet” tagjai tették rá a kezüket az ottani parkolóbizniszre. Ők vitték el a kocsikat, óránként 15 euróért, de abban biztosak lehettünk, hogy tőlük senki sem lopja el őket... A fellépés végeztével Cziener Krisztiánt és engem – mint a két sofőrt – a „parkolóőrök” beültettek egy autóba. Sikátorok, kacskaringós kanyarok után egy szakadt utcába értünk, ahol egy romos házon a legmodernebb garázsajtó nyílt föl. Beléptünk, s ahogy felnéztünk, megláttuk, hogy egy hajdani templomot alakítottak át betonbiztos parkolóházzá – sztorizott Tárnok.

A Kákics nemcsak a külföldi és hazai színpadokon, óvodák, iskolák termeiben betlehemezett idén sem. Hosszú évek óta járják adventkor a magánházakat is. Úgyhogy ha hegedűt, dudaszót, pergős bot zaját hallották karácsony előtt a lépcsőházukban, könnyen lehet, hogy bizony az egyik szomszédjukat látogatta meg a Kákics zenekar. A hírvivő betlehemezők.