Szép hangok, jelentős múlt, a Vox Mirabilis Kamarakórusnál jártunk

A város zenei életében fontos szerepet tölt be, számos koncert résztvevője a Vox Mirabilis Kamarakórus, amelynek elődjét a Krisztus Király Egyházközség kórusaként alapították 60 éve. Az elmúlt időszak sikertörténete bizonyítja: ez a közösség többre hivatott annál, hogy „csupán” templomi falak között, egyházi énekeket énekeljenek. Zemlényi Katica karnaggyal beszélgettünk.

Próbák és gazdag közösségi élet

- Előttem Pletl Ilona nővér vezette a kórust hosszú éveken át, s a vegyes kar már akkor is nagyon szépen énekelt. A munka mellett azonban gazdag közösségi életet is éltek abban a nehéz politikai helyzetben: a családok gyakran találkoztak, sokat jártak kirándulni, megünnepelték a jubileumokat. A kórust 1985-ben vettem át. Fiatalként nem gondoltam volna, hogy egy ilyen kis egyházközség kórusa annyira jól tud szólni, ahogy azt az első próbán tapasztaltam. Ráadásul olyan műveket tudtak, amelyeket akkoriban csak a nagy egyházi kórusok adtak elő. A váltás a kórustagoknak is érdekes volt, mert egy tekintélyt parancsoló, kiváló zenészként is működő kántor után egy fiatal karnagy érkezett hozzájuk. Ám rövid időn belül elfogadtak szakmailag és emberileg, s továbbra is nagyon lelkesen jártak próbákra– emlékezett vissza Zemlényi Katica a kezdetekre.

Generációváltás és 2010-ben új név

A rendszerváltásig ugyanúgy dolgoztak, mint addig: csöndben, az egyházközségen belül, illetve egy-egy másik közösséghez ellátogatva tették a dolgukat. A kilencvenes években azonban már elkezdtek új műfajok, helyszínek felé kalandozni. Például, kipróbálták a minőségi, gitáros kísérettel előadott egyházi énekeket. Az a gondolat, hogy többet is ki lehetne hozni a kórusból annál, mint hogy ünnepeken, miséken szerepeljenek, 2009 táján kezdett megfogalmazódni. Ekkor már történt egy generációváltás is, hiszen az évtizedeken át éneklő tagok gyermekei megjelentek a kórusban. A szándékot támogatta egy németországi egyházközségi koncertmeghívás, amelyre nagyon komolyan föl kellett készülni. Ez volt tehát a kiindulópont, s a gyakori próbák, a koncertélmények hatására elhatározták, hogy tovább lépnek. A Vox Mirabilis Kamarakórus nevet 2010-ben választották.

A kórus összetételéről a karnagy elmondta: olyan már nincs köztük, aki a kezdetek óta énekelne. Újonnan azok a hívő emberek csatlakoztak hozzájuk – a saját egyházközségen kívülről és más felekezetekből is -, akik még magasabb szinten akartak énekelni, s többet szerettek volna foglalkozni a kórusmuzsikával. Így alakult ki nagyjából a mai csapat, ám megmaradt a családias hangulat és az összetartozás, amely korábban jellemző volt. Zemlényi Katicának például mindhárom gyermeke – Mihály, Kinga és Eszter – kórustag volt, Kinga pedig az is maradt.

A kortárs zeneművek bemutatása kihívás

Ahhoz, hogy valaki tag legyen, nem feltétlenül szükséges zenei képzettség. Van, aki nagyon jól olvas kottát, más kevésbé képes erre. Ám Katica a kodályi elvek alapján igyekszik mindenki képességeit fejleszteni, komoly zenei képzést adva. Az egyházi mellett a világi repertoárt is folyamatosan bővítik, ettől változatosak a koncertjeik. A kortárs zeneművek bemutatását kihívásnak tekintik, hiszen az egyházi kórusokra ez nem jellemző. Mára több nekik írt darabbal is büszkélkedhetnek (például a szakmában elismert Megyeri Krisztinától, Balatoni Sándortól), amelyeket ősbemutatón adtak elő. Az aktuális hangverseny bérletükben is van olyan mű, amelyet ők énekelnek elsőként decemberben. Az egyik a betlehemes mise egy 18. századi ferences páter tollából, Harmonia Pastoralis címmel.

Az idei évnek természetesen fontos pontja a 60. évfordulóról való megemlékezés. November 25-26-án, a régi kórustagokat visszahívva ünnepelnek kiállítással, és természetesen sok-sok énekléssel, ezt már nagyon várják – tette hozzá Katica, aki büszke az általuk szervezett Székesfehérvári Kamarakórus Fesztiválra is. Erre annak idején a Székesfehérvári Egyházmegye, Spányi Antal megyéspüspök kérte föl őket, aki azóta is támogatójuk. A rendezvény már a határon túlon is ismertté vált, a Vox Mirabilis vándordíjért egyre többen versengenek a műhelymunkával kombinált fesztiválon.