Az Óvodamúzeum őszi programjai

Az Óvodamúzeumot a város központjában, a Brunszvik-kastély parkjának bejáratával szemben találjuk. A település műemléki védettségű régi óvodájának neogótikus épületét Brunszvik Ferenc – Géza és Mária nevű – gyermekeinek alapítványából emelték, 1900-ban – tudtuk meg Miklós Gergely múzeológustól. Ehhez épült hozzá 2014-ben az eredeti épülethez jól illeszkedő modern kiállítási szárny.

Az Óvodamúzeum bemutatja Brunszvik Teréz munkásságát, szellemi örökségét is, hiszen 1828-ban Budán ő nyitotta meg az első közép-európai, egyúttal az első magyar kisdedóvodát. A tárlat 1828-tól egészen az 1960-as évekig – a napközi otthonos óvodák elterjedéséig – mutatja be a magyar óvodaügy fejlődését. A kiállítás megismerteti a látogatókat a főbb pedagógiai irányzatokkal, a korabeli tárgyak, dokumentumok, gyerekjátékok segítségével, a látványos enteriőrök jóvoltából. Kiállították az első magyar óvoda makettjét, a hideg időben használt „téli ürüldét”, és nosztalgiázhatunk gyerekkorunk játékait nézegetve.

A régi óvoda egykori kápolnatermében egy másik érdekes kiállítás is látható. A Brunszvik -Teleki – de Gérando Emlékszoba Összefonódó családfák című állandó tárlata a Brunszvikok családi kapcsolataiba enged betekintést olyan családi relikviák segítségével, amelyeket Brunszvik Karolina gyermekeinek Franciaországban élő leszármazottai adományoztak a múzeumnak. Ez is igazolja: a Brunszvikok és leszármazottjaik nem csak a zenében, hanem a képzőművészetekben is tehetségesek voltak. Láthatjuk többek között Brunszvik Karolina és gyermekei, valamint Teleki Blanka és Miksa több alkotását. Különösen Blanka képzőművészeti pályafutása érdekes. Nagynénje, Brunszvik Teréz „szellemi gyermekének” tekintette, s gondoskodott neveltetéséről. Blankát festőművésznek szánta, ezért neves mestereket kért fel tanítására, – például Barabás Miklóst és a szobrász Ferenczy Istvánt -, majd Párizsba vitte tanulmányútra. Ám a történelem közbeszólt: Blanka nem festőművészként került a lapjaira.