Festetics-legendák, legendás Festeticsek

A klasszicista kastély az 1764-ben Kaposváron született, majd az 1853-ban Székesfehérváron elhunyt Festetics Antal megbízásából épült, az 1810-es években. A kivitelezésért az a Pollack Mihály volt a felelős, akit a korszak legjelentősebb építészeként tartunk számon. Az épület kialakításában az az ovális díszterem tűnik ki leginkább, amely a szokástól eltérően nem a kastély középtengelyébe került. Azt mondják, a szabadkőművesek ezen a helyszínen tartották titkos szertartásaikat, s így, a kialakításnak köszönhetően biztosították a kastély lakóinak zavartalan életét.

A Festetics család 1944-ben hagyta el az épületet, amelyet 1945-ben államosítottak. A kastély 1996-ig volt, hogy kormányzati üdülőként, gyermeküdülőként és zömében gyermekotthonként működött. Az eredeti berendezéseket a második világháborúban, illetve azt követően elpusztították vagy eltulajdonították. A manapság is látható dekoráció az 1920-as években jelent meg az épületben: ekkor alakíttatta át Festetics Sándor politikus, hadügyminiszter a belső terek formavilágát.

Azonban nem csak a kastély tartogat érdekességeket: az épület közelében található az a mesterséges tó is, melyet egy szigettel és egy vöröstéglás házzal együtt építettek meg. A sziget különlegessége, hogy sokáig hídon keresztül egyáltalán nem, csak egy dróton áthúzható csónakkal lehetett megközelíteni. A végül megépült hidat 2013-ban újították fel. Szükséges volt ez a lépés, hiszen amellett, hogy az átjáró kihasználtsága nagy volt, a területet 2010-ben árvíz sújtotta az akkori nagy esőzések miatt. Ekkor a szigeten álló épület állaga is romlott: az alsó, mezőgazdasági tájház jelleggel üzemelő szintet teljesen ki kellett üríteni, és azóta a felső szint sem ad már otthont a különféle kiállításoknak.

Ennek a vöröstéglás épületnek, azaz Hollandi-háznak közismert legendája egy tüdőbeteg hölgy gyógykezelése. Festetics Pál belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás és főkamarásmester idején, 1891-ben épült a ház, melynek földszintjén tehénistálló állt, az emeleten pedig egy lakosztályt építettek. Itt szállt meg Festetics Andorné Pejacsevich Lenke – akinek a nevéhez a Gyakorlati szakácskönyv is köthető -, hogy megfelelő kezelést kapjon a gümőkorral szemben. Ugyanis akkoriban azt gondolták, hogy az istállóban összegyűlő ammónia, a tehéntej és a jó táplálkozás, valamint a pormentes levegő gyógyítja a kialakult tüdőbajt. Mint az ismeretes: a grófné csakhamar elhunyt – valószínűsíthetően ő is, családtagjaival együtt, a 64-es számú főúthoz közeli grófi temetőben nyugszik.

Bár Festetics Sándor 1944-ben elhagyta a Festetics-kastélyt, Magyarországról nem költözött el: egészen 1956-os haláláig Balatonrendesen élt. Unokája, Festetics László elsőszülöttként örökölte volna a dégi kastélyt, ha nem változik meg a rendszer. A 78 éves hozzátartozó jelenleg Olaszországban él, 103 éves édesanyjával, Pallavicini Teodórával együtt.

- Teodóra Andrássy-leszármazott, hiszen az ő üknagyapja Andrássy Gyula volt, a Magyar Királyság harmadik miniszterelnöke – mondja Verebics Géza, a 2003-ban alapított Festetics Antal Alapítvány elnöke. A korábbi dégi polgármester jól ismeri a Festeticsek történetét: a még élő grófi leszármazottal, Festetics Lászlóval rendszeresen tartja a kapcsolatot, most például ő látogatja meg a grófot Olaszországban. De a közelmúltban egy újabb Festetics-leszármazottnak mutatta meg a kastélyt.

- Festetics Sándor grófnak három gyermeke volt. A legidősebb, Miklós, akinek a fia a jelenleg Olaszországban élő László. A középső, Ernő, akinek két fia született, Pál és Antal. Pál korábban meghalt, az 1945-ben született Antal szülei pedig a háborút követően elhagyták az országot, és el is váltak. Antal édesanyját egy francia bankár vette el, aki a fiút is nevére vette – részletezi Verebics Géza.

Azonban pár hete a 72 éves Antal Dégre látogatott. A kastélyt az alapítvány elnöke mutatta be neki, a leszármazott nagy örömére. A harmadik gyermek, Izabella sorsát kevéssé lehet ismerni. Az viszont biztos: a magyarországi kötődésről lényegében 1990 óta nem feledkeznek meg a Festeticsek, többször jártak már Dégen.