Költségmegosztó minden radiátorra? Újabb hírek a fűtési szezon végére

Április 15-ig mindenképpen megy a központi fűtés, de május 15-ig kérhető a további fűtés azokban a társasházakban, ahol ezt a többség kéri. Székesfehérváron a Széphőhöz lehet leadni az erre vonatkozó igényt, melyet két napon belül teljesítenek is – áll a szolgáltató közleményében. Közben azonban újabb vita lángolt fel a költségmegosztás kiépítésére vonatkozóan, mégpedig egy különös, a fehérvári lépcsőházakban kifüggesztett plakát megjelenésével.

Megtévesztő „jófejség”?

Marketingfogásnak elmegy, de azért nem érdemes elhamarkodottan dönteni és messzemenő következtetéseket levonni azonban azoknak a plakátoknak az üzenetéből, amelyek a társasházak fűtésrendszerét érintő költségmegosztók felszereléséről szólnak. Olyan felhívás kering ugyanis a székesfehérvári lépcsőházakban, melyek arra hívják fel a figyelmet, hogy „2023. december 29-én két fontos jogszabály jelent meg a Magyar Közlönyben, melyek kötelezővé teszik a fűtési költségmegosztók alkalmazását többlakásos lakóépületek esetében (676/2023 és 677/2023 Korm.rend.;…)” Az egyik, a városban éppen piaci szeletet remélő cég kapva kapott ugyanis az alkalmon, és azt állítja, hogy a 2024. május 31-ig megrendelt költségmegosztó szerelésekre 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújt. Persze csupa jó szándékból: csak hogy segítsék a jogszabályoknak való megfelelést. Az állítás a kötelező felszerelésről már önmagában is részinformáció – nem fedi a teljes valóságot – hívja fel a figyelmet a feol.hu megkeresésére Gyovai László, a Tóvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke, aki rámutat: arról a hasonló felhívásokban szó nem esik, hogy milyen összegből vonódik le az 50 százalék, ahogy arról sem, hogy az a bizonyos kormányrendelet ennél azért árnyaltabb.

Nem lesz mindenhol kötelező?

Magyarul: nem eszik olyan forrón a kását! Érdemes tájékozódni az ügyben, mert pár perces olvasás után kiderül: azért mégsem minden társasházat érinthet a változás. És amelyiket mégis, annak sem kell május végéig döntést hoznia az ügyben. Az idén január 29-e óta hatályos rendelet azt valóban kimondja, hogy „Az üzembentartó gondoskodik a közös használatú épületrészek kivételével az épületrészekben a fűtés, valamint a meleg víz elszámolása érdekében egyedi fogyasztásmérő vagy költségmegosztó készülék felszereléséről”, de azt is, hogy ott nem szükséges az egyedi fogyasztásmérőket és fűtési költségmegosztókat felszerelni, ahol a felszerelés és alkalmazás műszakilag nem megvalósítható. És ott sem, ahol a költségmegosztós mérés nem költséghatékony – vagyis, ahol nem éri meg. A rendelet azt mondja, hogy a társasházak üzemeltetőinek költséghatékonysági vizsgálatot kell lefolytatniuk, továbbá „három, különböző vállalkozástól kapott, azonos műszaki tartalmú árajánlattal” kell rendelkezniük.

A téma kapcsán még év elején kiküldött a Széphő minden érintett társasháznak, illetve kezelőjének egy tájékoztató levelet, melyben igyekeznek segítséget nyújtani. A szolgáltató eljuttatta a szerkesztőségnek ezt a levelet, mely szerint „Ha az adott távhőellátású épületben az épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakítása a Távhőrendeletben meghatározott szempontok szerint műszakilag megvalósítható és költséghatékony, úgy a felhasználó meglévő épületek esetén is köteles gondoskodni az épületrészekben - a közös használatú épületrészek kivételével – hiteles fűtési hőfogyasztás-mérő, valamint, ha használati meleg víz biztosítására is sor kerül, úgy annak elszámolása érdekében hiteles fűtési hőfogyasztás-mérő és használati meleg víz vízmennyiség-mérő felszereléséről.”

De vajon érinti-e ez a kötelezés azokat, akiknek már van költségmegosztójuk? A Széphő olvasata az, hogy a Távhőrendelet szerint a meglévő fűtési költségmegosztó hiteles fűtési hőmennyiségmérőre történő cseréje nem tekinthető költséghatékonynak. Vagyis nekik nem kell épületrészenkénti hiteles mérőeszközre cserélni a már meglévőket. Ám – áll a tájékoztató levélben -, ahol a „távhő épületrészenkénti hiteles mérésének utólagos kialakítása műszakilag nem megvalósítható vagy nem költséghatékony, a felhasználónak meg kell vizsgálni a fűtési költségmegosztók alkalmazásának lehetőségét. Ha ez műszakilag megvalósítható és a lehetséges energiamegtakarítással való arányosság tekintetében költséghatékony, akkor - a közös használatban lévő épületrészek kivételével - kötelező lesz fűtési költségmegosztó felszerelése az egyes hőleadó készülékekre.”

Nem költséghatékony a kivitelezés, tehát nem kötelező  azonban azokon a felhasználási helyeken , ahol a fűtés egyedi szabályozhatósága technikailag nem megoldott. A Távhőtörvény szerint ez jellemzően a vízszintes elosztású, a kétcsöves és az egycsöves, átkötőszakaszos rendszerek esetében valósulhat meg - függetlenül attól, hogy a hőleadók előtt van-e termosztatikus szelep.

A végrehajtási rendeletek még sehol

De még ez a kötelezés is messze van – tudtuk meg Szauter Ákostól, a Széphő Zrt. vezérigazgatójától, aki a feol.hu kérdésére elmondta: az érintett kormányrendelet kapcsán az önkormányzatoknak 2024. december 31-ig módosítaniuk kell a távhőrendeletüket a megfelelő végrehajtás érdekében, csak ezt követően érdemes konkrét vizsgálatokról, árajánlatokról beszélni. Ez azt jelenti, hogy minden településen az önkormányzatok foglalják majd rendeletbe azt, hogyan, milyen módon kell a költségmegosztók felszerelésével, hatékonyságával kapcsolatos eljárásokat lefolytatni.

- Ennek ismeretében lehet azt megmondani, hogy adott házban kell-e, vagy nem költségmegosztót felszereltetni – tette hozzá Szauter Ákos, aki elmondta: jelenleg a távfűtött lakások kb. 30 százaléka használ költségmegosztást a városban. S hogy milyen előnyökkel jár majd a szolgáltató, illetve a fogyasztó számára ez a kötelezés? - Havonta elszámolásra kerül a ház által felhasznált, a költségmegosztó segítségével felosztott hő mennyisége, így a lakó látja az aktuális költségeit, illetve a szolgáltató oldaláról is egyszerűbbé válik az elszámolás – tette hozzá a szolgáltató vezetője.

Ezért itt megjegyezzük: addig hiába ad ki egy költségmegosztók szerelésével foglalkozó cég felhívást arról, hogy május 31-ig „féláron” kínálja a rendeletre vonatkozó szolgáltatását, mert egyetlen társasház vagy közös képviselő sem rendel meg semmit, amíg ki nem derül, kinek kötelező, kinek nem és hogy milyen módon kell lefolytatni az erre vonatkozó vizsgálatokat. Arra pedig kicsi az esély, hogy eddig az időpontig ez kiderüljön. A fent is citált (676/2023) kormányrendelet úgyis azt mondja: „Műszakilag megvalósítható és költséghatékony beruházás esetén az üzembentartó a költséghatékonysági vizsgálat elvégzése utáni egy éven belül gondoskodik a közös használatú épületrészek kivételével az épületrészekben a fűtés, valamint a meleg víz elszámolása érdekében egyedi fogyasztásmérő vagy költségmegosztó készülék felszereléséről és alkalmazásáról.” Vagyis ha beszerelésre kerül sor, akkor is 2027. január 1-jéig el kell elvégezni a beruházást.

Előzetes felmérések

A rendelet megjelenése óta azonban eltelt pár hónap, az előrelátó lakásfenntartó szervezeteknek így arra már volt idejük, hogy felmérjék, vajon náluk milyen mértékben lesz kötelező a költségmegosztók felszerelése. Így van ez a Tóvárosi Lakásfenntartó Szövetkezetnél is – tudtuk meg. Az elnök elöljáróban elmondta: saját és a Széphő által elvégzett, ám még nem hivatalos, vizsgálataik szerint ahol még nincs, ott bizony kötelező lesz (a technológiáról nemrégiben itt írtunk). A tóvárosi szövetkezethez tartozó lakások kb. 50 százalékában van most költségmegosztós elszámolás, a maradék 450-ben pedig légköbméter alapú elszámolást alkalmaznak a lépcsőházak. A társasház-kezelők a végrehajtási rendeletek megjelenéséig nem tudnak mást tenni, mint várnak és a következő küldöttgyűlésükön felhatalmazzák a kezelőket arra, hogy ezen önkormányzati rendeletek alapján járnak majd el.