„Megint egy olyan korszakba lépünk, amikor több háború lesz”

A Mathias Corvinus Collegium ismeretterjesztő sorozata szakértők bevonásával mutat be újabb és újabb aktuális, nagy érdeklődésre számot tartó témát, eseményt. Legutóbb Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője érkezett a székesfehérvári képzési központba, s tartott előadást A XXI. század krízise: A háború kora? címmel.

Az előadó bemutatkozásában elmondta: 1998-tól 2002-ig a miniszterelnökségen, 2002-től 2018-ig pedig a Honvédelmi Minisztériumnál dolgozott, mindvégig kül- és biztonságpolitikával foglalkozott. 2018-ban jelent meg bestseller kötete Máglyatűz címmel, ami az orosz, ukrán, magyar, román, moldáv, szlovák, szerb, délszláv viszonyokat mutatja be egy kitalált történet keretén belül. Egy kollégájával közösen írta meg a Napról napra Trianon című kötetet, ami Trianon geopolitikai aspektusait vizsgálja. Az MCC berkein belül jelenik meg A világ című sorozata.

Jelen előadásában a világ helyzetéről, az éghajlatváltozásról, a népességnövekedés hatásairól és arról is beszélt, hogyan jutottunk megint a háborúk korába.

– Nagyon hosszú békeidőszakon vagyunk túl, legalábbis Magyarországon 1945 vagy 1956 óta nem volt háború, reméljük, ez így is marad. Ha a világot nézzük, a nagyhatalmi konfliktust, amikor tényleg a legnagyobb országok feszülnek egymásnak, olyan már rég volt. Mondhatjuk, hogy a koreai háború proxy háború volt, de az 1953-ban lezárult. Azt gondolom, hogy most megint egy olyan korszakba lépünk, amikor több háború lesz. Egész egyszerűen azért, mert vannak beépített trendek, amik errefelé visznek minket, és ráadásul sok olyan választható döntés is történt, ami rossz irányba ment el – fogalmazott Demkó Attila, aki az egyik, konfliktus felé vezető trendként említette a klímaváltozás problémáját.

– Az elmúlt évek után a klímaváltozás globális problémáját megkérdőjelezni nagyon nehéz. Szerintem a 80-as évek elejére mindenki emlékszik, van, aki talán még korábbi telekre is: olyan nem nagyon volt, hogy gyakorlatilag nincs tél. Ez egy látható trend, előre jelezhető, hogy ez a melegedés folytatódik. A mi térségünkben egyébként ez nem egy katasztrofális történet. Amikor olyanokat hallunk, hogy kiszárad Magyarország, sivatag lesz az Alföldön, az a riogatás kategória, de vannak olyan térségek, amik tényleg nagyon mélyen érintettek – folytatta.

Demkó Attila kifejtette, mint mindennek, úgy a klímaváltozásnak is vannak nyertesei és vesztesei. Nyertesei azok az országok, amelyek rendkívül ritkán lakottak, északon vannak és óriási a kiterjedésük: ezek Kanada és Oroszország. Utóbbi országban 17 millió négyzetkilométeren 150 millió ember él, míg Kanadában több mint 10 millió négyzetkilométeren 40 millióan laknak. A klímaváltozás hatására ezekben az országokban egyre nagyobb területeken lehet földet művelni.

De melyek azok a régiók, amelyek nem járnak jól a klímaváltozással? Ilyenek például a közel-keleti országok, amelyeknek hatalmas a népessége.

– Ha megnézzük, melyik térség szárad ki igazán, akkor azt mondhatjuk, hogy Észak-Afrika és Dél-Európa. Nagy mértékű lehet a kiszáradás az olyan, nagy népességű régiókban, mint Marokkó, Algéria, Líbia, Egyiptom és Törökország. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lesz víz, hanem kevesebb lesz, viszont még nagyobb lesz a népesség – magyarázta Demkó Attila, aki az éghajlatváltozás kapcsán arról is beszélt, a magyar főváros már elérte a szubtrópusi éghajlatot, egyes előrejelzések szerint 30-40 év múlva római átlaghőmérséklet lesz Magyarországon, ami azt jelenti, hogy tél gyakorlatilag nem lesz, a nyár pedig még melegebb lesz. Hozzátette: utóbbi adatokat figyelembe véve azok a feltételezések, miszerint Magyarországot eláraszthatja a víz, csak riogatások.

A kiszáradás veszélye leginkább Afrikát érinti, ám alapvetően a népességnövekedés nagyobb hatással van az adott régió eltartóképességére, mint az időjárás-változás.

– A népességváltozást illetően már látjuk, hogy 2050-re mi lesz, hiszen nagyon sokan megszülettek már azok közül, akiknek 2050-ben gyerekeik lesznek. A népességnövekedés szinte biztos. Alapvetően egy lassú növekedés volt az 1900-as évekig, aztán történt egy forradalom az orvostudományban – penicillin, oltások –, s akkor elkezdett növekedni a népességszám. Jelenleg a legmagasabb népességnövekedési ráta azokban a régiókban van, amik a legkevésbé eltartóképesek. Nem Kanadában vagy Oroszországban növekszik a népesség, ahol rettenetesen sok hely van: az oroszoknál például csökken a népesség, nem csak azzal, hogy háborúznak, hanem azzal is, hogy nem születik gyerek. Ukrajna még rosszabb helyzetben van az egészségügy, az elvándorlás és a háború miatt. Jelentős népességnövekedés figyelhető meg azonban Madagaszkáron, ahol 4-ről 27 millióra nőtt a népesség, az ország nem tudja eltartani a növekvő népességet. A lakosságszám 2050-re várhatóan megduplázódik. Az éghajlat változik, de az nagyobb probléma, hogy duplázódik a népesség. Ez a növekedés ugyan fenntartható, de az biztos, hogy robbanás lesz a vége. Nigériában 30 millióról 2020-ra 204 millióra nőtt a lakosságszám. Magyarországon ugyanannyi idő alatt 9,3-ról 9,7 millióra nőtt a népesség – világított rá a szakember arra, hogy az egyes országok eltartóképességét az éghajlat változása mellett a népesség növekedése is befolyásolja.