„Szerencse fel, szerencse le, ilyen a bányász élete” (galéria)

Az ember nem is gondolná, hogy érdekességeket is megtudhat egy Bányásznapi ünnepségen. Pedig éppen ez történt a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és Földtani Park Geológiai Látogatóközpontjában Gánt Bányatelepen vasárnap délután. Ahogy azt a Gánti Német Nemzetiségi Dalkör vezetőjétől a résztvevők megtudhatták, a műsor záró számaként előadott németországi bányászok indulója a mai napig a Schalke04 futballcsapatának indulója is egyben. Nem véltelen – ennek már én néztem utána -, az amúgy 1904-ben alapított klub az 1920-as években kapta a Die Knappen (Bányászok) becenevet, mivel - pár játékos mellett - a szurkolók többsége a gelsenkircheni szénbánya munkása volt.

De vissza az ünnepséghez! Az esemény első szónokaként Mécs Csaba, a múzeumot és a látogatóközpontot működtető Gánt-Ért Közhasznú Kft. ügyvezetője arról beszélt, évről évre szebb és méltóbb körülmények között gyűlhetnek össze a Bányász nap résztvevői a földtani parkban, amely nem csak itthon, de külföldön is egyre ismertebb. Ennek bizonyítékai az egykor a gánti bauxitbányában dolgozó, oda visszatérő bányászok által adományként felajánlott régi eszközök, a vörös tájon forgatott filmek és a növekvő látogatószám. Mindeközben igyekeznek a kiállítást is folyamatosan fejleszteni, hogy méltó emléket tudjanak állítani a bányászoknak. 

Krausz János, Gánt polgármestere ünnepi beszédében felidézte a bánya történetét. A bauxitbánya szinte egyik pillanatról a másikra robbant bele az 1920-as évek elején abba a paraszti létformába, amelyet a gántiak éltek. A bányának köszönheti a község a fejlődését és ez a bánya mind a mai napig befolyásolja valamilyen formában az ott élők életét. Annak idején sok helyi és betelepülő családnak adott biztos megélhetést, bezárása óta pedig a bárki által látogatható „Mars-béli táj” vonz sokakat a könyékre – fogalmazott.

A polgármester arról is beszélt, három dolog miatt ünneplik ma is Gánton a Bányásznapot. Először is azért, mert ez egy jó alkalom arra, hogy összejöjjenek és együtt emlékezzenek a régi időkre annak az erős közösségének a tagjai, akik közül még ma is sokan élnek. Másodszor azért, mert Gánton a bányászhagyományok szerves részévé váltak a község életének, ezért őrzik őket tovább. Végül, de nem utolsósorban azért, hogy megmutassák a fiataloknak, a bányászok életükkel és munkájukkal példát adtak emberségből, munkabírásból, bajtársiasságból, összetartásból és hazaszeretetből. 

Az ünnepi műsort követően szokás szerint megkoszorúzták a múzeum bejáratánál a Balás Jenő emléktáblát. A napot késő délután szentmise zárta.