Taroltak az örök száműzöttek is Csókakőn

A szokásosnál nagyobb érdeklődés kísérte az április 21-i csókakői borversenyt, melyet ebben az évben is a Szent Donát Borrend lovagjai tartottak a helyi művelődési házban. Mint az már a legelején kiderült, nem csak az eseményen résztvevők létszáma, hanem a gazdák által versenybe nevezett borok száma is magas volt. Két bírálóbizottság is dolgozott, hogy minél objektívebb vélemények szülessenek a 100 pontos rendszer minden előnyét kihasználva. Amíg az ítészek és a Geszler József vezette társadalmi zsűri tagjai a színnel, ízzel, illattal, zamattal, összbenyomással és efféle dolgokkal voltak elfoglalva, addig a borrend tagjai és a civil szervezet holdudvarába tartozó lelkes segítők hozták vitték a kancsókat, a kóstoláshoz kötelező falatokat és közben segítettek a vacsora elkészítésében. 

Kora este aztán felszállt, ha nem is a fehér füst vagy a lila köd, de a Végh György és párja Margó által készített pörkölt gőze mindenképpen. A bejáratott informatikai rendszernek és az azt kezelő Frey Szabolcs hegybírónak hála, hamar összesítették az eredményeket és gyorsan elkészültek az oklevelek is, így megkezdődhetett az összegzés és az eredményhirdetés. 

-Talán már mondanom sem kell, hisz közhelynek számít, de a nagyon küzdelmes évjáraton vagyunk túl, úgyhogy aki ebben az évben is tudott szőlőt termelni és bort készíteni az mindenképpen megérdemli a dicséretet. Megkóstoltuk két bizottságban is a borokat, és egyeztetve a másik bizottság elnökével az eredményeket láthatóvá válik a fejlődés. Nagyon szép borok születtek, de a dicséret mellett rendkívül fontos tisztünk az is, hogy egy kicsit felhívjuk a figyelmet néhány fontos dologra, persze mindig csak építő jellegű kritikával élve, hogy a gazdák mire figyeljenek oda a következő években, évjáratokban. Azt elmondhatjuk, hogy viszonylag kevés hibás és fáradt borral találkoztunk, ami mindenképpen arra utal, hogy egyre inkább odafigyelnek a gazdák a pincehigiéniára, ami fontos, hiszen alapvető dolog borkészítésnél, szőlőművelésnél egyaránt. Úgy éreztük a két bizottságban, hogy egyre inkább tetten érhető az elmúlt években egy komoly előrelépés a kis pincészetek esetében is. Nyilván a nagyobbak számára könnyebb a feladat, hiszen náluk egy komolyabb technológia áll rendelkezésre. Az eredményekről azt látjuk, hogy a kis pincészetek is nagyon szép eredményeket értek el, és ez külön dicséret mindenkinek, aki lényegesen eltérő technológiával dolgozik, mint a nagyobbak, és mégis versenyszintű tételeket készítenek. Ha ez a tendencia megmarad, ami most az eredményekből is látszik, akkor az egy nagyon előremutató történet lesz szakmai szempontból, mondta Pánczél József, a szakmai zsűri elnöke, aki az összegző beszéde végén jó egészséget, jó munkát kívánt a gazdáknak a 2023-as évre. 

Megkérdeztük a házigazdákat is, hogy mennyire elégedettek a bírálatokkal, a borokkal, a gazdákkal és a frissen született eredményekkel? 

-Több mint 35 termelőt kerestünk meg azzal a kéréssel, hogy hozzanak bort a versenyre, és ezek között vannak egészen kicsi pincészetek is, akik csak pár hektoliterrel rendelkeznek, és persze vannak sokkal nagyobbak is. Már magában a technológiában is van eltérés, hiszen akadt olyan, aki reduktív, és van, aki oxidatív eljárással készült borral érkezett a versenyre. Nem kevesebb, mint 71 mintát tudtunk összeszedni, melyből 21 aranyérmes lett, vagyis majdnem a borok egyharmada. A másik egyharmada pedig ezüstérem lett és volt egy pár bronzérem és persze oklevél is. Én azt emelném ki az egészből, hogy gyakorlatilag újra visszahoztuk Csókakőre a borversenyek előtt tartott bormustrák értelmét. Volt egy házi és tartottunk egy borvidéki mustrát is. Ezekre a gazdák eljöttek megmutatták a boraikat és volt, aki kapott tanácsokat, és közülük sokan meg is fogadták, így ennek az eredménye itt és most, a borversenyen csapódott le, ezekben a kiváló pontszámokban, nyilatkozta lapunknak Zsipi Gyula, a Szent Donát Borrend elnöke. 

Két nagyarany lett, az egyik a legeredményesebb és egyben legnagyobb induló a Paulus Molnár borházé lett, aki a másik négy arany mellé tehette a nagyaranyért járó különdíjat. A másik a csókakői borlovag, a Söréden élő Keszi Tamás birtokába került, aki szintén kapott aranyérmet is. A 19 aranyérem mellett kiosztott a bíráló bizottság 23 ezüstöt és 20 bronzérmet is. Az a 8 tétel, ami most nem lett kiemelkedő, oklevelet kapott és néhány gazda pár tanácsot is a jövőre gondolva. Kizárni viszont, súlyos borhiba, borbetegség miatt nem kellett egy tételt sem. 

Taroltak hát a nagy világfajták és velük a magyar borszőlőkből készült nedűk, így az Ezerjók is, melyek nemcsak, hogy ezen a tájon szeretnek leginkább élni, de aszúsodni is itt tudnak csak, előkészítve a terepet a borászoknak a töppedt Ezerjó készítésére. Sok más fehérbor, rozé és néhány vörös is magas pontszámokat kapott. Különleges, vagyis versenyeken ritkán szereplő fajták is akadtak, sőt néhány száműzött is tarolt a csókakői borversenyen. 

A méltatlanul kezelt direkt termő szőlőknek számos előnyük van, hiszen nem kell oltványt venni, mert oltatlanul, vagyis a saját gyökerükön is ehető, illetve bornak feldolgozható gyümölcsöt teremnek. Nem kell filoxéra ellen védekezni, mert gyökere ellenálla szőlőgyökértetű támadásainak és végül, de cseppet sem utolsó sorba sokkal kevesebbet kell permetezni, mert levélzetük és termésük többé-kevésbé ellenáll a gombaféléknek. Részben a Vitis labrusca, részben az amerikai és az eurázsiai szőlők keresztezéséből származó fajták tartoznak ide, vagyis olyanok, mint a Noah, Elvira, a sokak által ismert és kedvelt Othello, as Delavári, Jacquez, Clinton, Herbemont, Lydia és Izabella. Utóbbi hatalmas sikert ért el a csókakői borversenyen. 

Páskú Tibor Bokodon termeszti az Izabella szőlőjét és két minőségben is hozott rozé bort a Fejér megyei község versenyére. Mindkét minta 2022-es évjárat és mindkettő kiválóan hozza az elvárt gyümölcsös jegyeket, aromákat, ízeket, illatot. Ennek ellenére mégis volt közöttük különbség, ugyanis az egyik egy széndioxiddal dúsított habzó bor, ami még a másikhoz képest is kiemelkedett. 

-Ez a legtermészetesebb szőlő, illetve bor, annak ellenére, hogy sokan ágálnak ellene, mondván, hogy direkt termő, ami nem való se versenyre, se sehova. Mégis magáért beszél a bor íze, zamata és akkor még nem említettem, hogy mennyi kémiai anyag és vegyszer kerül a többi, közkedveltebb,de kényesebb szőlőfajtából készült borokba. Nekem hentes az alapszakmám, és a munkám során is a természetesség az alap. Csak úgy lesz finom és zamatos egy termék, egy készítmény, ha természetes, mondta a két aranyéremmel hazatérő tatabányai Páskú Tibor. 

A direkt termő ősökkel rendelkező, ámbár nem közéjük tartozó magyar nemesítés, a Bianca sorsa is elég mostoha szokott lenni a borversenyeken. Ezen a csókakői megmérettetésen azonban jól szerepelt ez az interspecifikus fajta is, így ez is aranyérmet érő pontszámot gyűjtött.