„A természetben dolgozni igazán felüdítő dolog” – Érdemkereszt Kravinszkaja Gabriella hidrológusnak

– Miként foglalná össze életrajzát?

– A Leningrádi Hidrometeorológiai Egyetem szárazföldi hidrológia szakán 1985-ben szereztem hidrológus mérnöki diplomát, 1995-ben pedig vízépítő mérnökit a Budapesti Műszaki Egyetemen. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon 1985. szeptember 1-jétől dolgozom, ahol rendkívül szerteágazó életutat jártam be. Munkám során a vízügyi ágazat számos szegmensével találkoztam, néha sikerült mélyebbre ásnom magam egy-egy feladatban, néha csak érzékeltem a pályánk sokrétűségét és összetettségét. Jelenleg a balatoni vízügyi kirendeltség vezetőjeként próbálom óvni a tavat, azokon a kereteken belül, amit a vagyonkezelőnek a törvényi szabályozás megszab és az államháztartási tevékenység enged. Több évtizedes pályám során lehetőségem volt a természeti folyamatok megismerését elmélyíteni a Balaton hidrometeorológiai észlelőhálózatának fejlesztésével és üzemeltetésével, a vizek mennyiségi és minőségi vizsgálatának egységes elvek szerinti kidolgozásával és annak gyakorlati alkalmazásával, programok és projektek szakmai szintű támogatásával.

– Mely vízügyi terület szakértőjének vallja magát?

– A csaknem négy évtized alatt a Balaton vízmérlegének összeállítása, mennyiségi elemei meghatározásának pontosítása, a hosszú idejű adatsorok elemzése és a vízgyűjtőterület aszályosodási folyamatainak vizsgálata sok ismerethez és megértéshez segített hozzá.

– A balatoni kirendeltségen mi a feladata?

– A kirendeltség szakmai munkáját irányítom, 65 ember napi tevékenységét úgy, hogy mindenki érezze saját felelősségét, és a „köz” érdekében végzett munkájának jelentőségét és szépségét.

– „Terepen” is dolgozik?

– Helyismeret nélkül nem lehet jó döntéseket hozni. A természetben dolgozni, az irodából kiszabadulni pedig igazán felüdítő dolog.

– Milyen fontosabb balatoni fejlesztések zajlanak jelenleg, van-e kiemelt projekt?

– Vízügyi igazgatóságunk az Országos Vízügyi Főigazgatósággal alapított konzorciummal a környezeti és energiahatékonysági operatív programok kedvezményezettjeként három fő projekt megvalósításán dolgozik jelenleg. Az első a Balaton levezető rendszerének korszerűsítése, ami a nagy műtárgyak (siófoki leeresztő zsilip és hajózsilip, balatonkiliti duzzasztó) rekonstrukcióját, átépítését és a Sió-csatorna rekonstrukcióját takarja. A projekt a megvalósítás fázisában van, a projektelemek tényleges kivitelezése zajlik. A második, a Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére című projektben, a hordalékfogó műtárgyak, létesítmények reaktiválása, a vízkormányzást biztosító műtárgyak és létesítmények rekonstrukciója, fejlesztése, a szűrőmezők hatékonyságának növelése, valamint a hordalékfogó tározók átalakítása. A harmadikban pedig – Átfogó környezeti tájékoztató és megfigyelő rendszer a Balatonon – olyan monitoring rendszer kialakítása zajlik, amelyben a már több mint egy évtizede tartó tóközepi vízmennyiségi és -minőségi, valamint meteorológiai észlelések gyűjtése online módon valósul meg.

– Speciális balatoni jelenség a kilendülés. Mit takar mindez, van-e és mi a jelentősége?

– A balatoni kilendülések szemmel látható példája, amikor tartós, erősen viharos szelek alkalmával Fűzfőn kicsap a víz a parttól távolabbi területeket is érintve, Keszthelyen, a Helikonnál pedig eltűnik a víz, és előkerülnek a homokpadok. (Vagy pont fordítva történik, széliránytól függően.) A tó hosszirányú tengelye mentén történő víztömeg átrendeződése zajlik ilyenkor. Nagyobb visszhangot kelt, ha keresztirányban zajlik (széliránytól függően) kilendülés, és a déli part településeinek vasút alatti utcáit „árvízként” elönti a tó. A kilendülések sok formája létezik és együttesen (szuperponálódva) is gyakran jelentkeznek. Megfigyelésükre pár éve létrehoztunk kilenc partmenti állomásból és a tó közepeken is működő online vízszintjelzőből álló kilendülés monitoringot. Általában a legjelentősebb kilendülések okozta hatások is nagyobb gond nélkül visszarendeződnek pár nap alatt, bár 2007-ben elszabadult, felborult, szárazra futott vitorlásokkal, 2014-ben partmenti elöntésekkel és kajakos-csónakos közlekedéssel a part közeli utcákban is találkoztunk.

– Mit gondol a klímaváltozásról, hogyan befolyásolja ez a vízügyi tevékenységet?

– Klímaváltozás vagy éghajlati változékonyság, lehet vitatkozni rajta. A Balatonon 2000 óta már kilenc alkalommal rögzítettünk negatív természetes készletváltozású évet, ami tartós vízhiányt, vízgyűjtő-aszályosodást jelent. Korábban, 1921–2000 között egyetlen ilyen évünk sem volt. Az időjárásban jelentkező változás magával hozza a jég nélküli balatoni teleket (a rendszeres nádvágás és a fakutya eltűnését), a tartós hóborítottság hiánya pedig hozzájárul az előbb említett készlethiány további halmozódásához.

– Van-e kedvenc idézete?

– Igen, Csitáry-Hock Tamás gondolata, miszerint: „Egy mosoly mindent képes megváltoztatni. Egy egész életet. Sőt, kettőt. Azokét, akik egymásra mosolyognak.”

– Mit jelent önnek az állami kitüntetés?

– Hálát adok a sorsnak, hogy egyik legszebb helyén a világnak dolgozhatok, azt teszem, amit szeretek, és a kitüntetés visszaigazolás számomra, hogy talán jó úton haladok.