Mit jelent nekünk a királynő halála? – Kezdődnek a legfontosabb szertartások

A koporsót átszállítják a Buckingham-palotába, ahol az ottani személyzet és az alattvalók el tudnak búcsúzni. Szeptember 14-én 14 órakor a koporsót ágyútalpon, a Királyi Lovastüzérség ágyús kocsiján, lassú menetben, a királyi család kíséretében viszik át a Westminster-apátságba, ahol ismét leróhatják kegyeletüket az alattvalók. Károly király vezeti majd a menetet a kocsi mögött, amit a királyi zászlóval díszítenek fel. Utána még nagyon sok apró elemből álló esemény következik a szeptember 19-ei, hétfői temetésig, amelynek kezdési időpontja 11 óra, várhatóan kétezer vendég lesz jelen. A koporsó 12 órakor átkerül a Windsor-kastélyba, az ottani kápolnában helyezik végső nyugalomba a királynőt, akkor már nem nyilvános szertartás keretein belül. Azaz a legfontosabb események ezekben az órákban kezdődnek el. 

A temetésre korlátozott számban fogadnak vendégeket, hazánkat Novák Katalin köztársasági elnök képviseli. Milyen külsőségek mellett? 

– Mivel gyászszertartás lesz, ez meghatározza az öltözködést, nyilvánvalóan gyászöltözetben vesznek részt a vendégek az eseményen. Kormányfők, államfők, vallási vezetők, politikusok. A meghatározott protokoll szerint történik minden, nemcsak egyházi, de biztonsági szempontból is, hiszen kötött az apátság megközelítésének módja, és az, ami ott történik majd. Ez egy olyan jelentős esemény, ahová a világ legvédettebb személyei is meghívást kaptak, azaz a mai, változó világunkban nagyon kell figyelniük a szervezőknek arra, milyen biztonsági protokollt tartanak be. Szigorú lesz az ellenőrzés, akár egy repülőtéren. De tilos lesz például olyan feliratos pólót is viselni, amely sértő, provokatív, vagy politikai üzenetet tartalmaz.

Már hallom a különféle véleményeket arról, hogy az ilyesmi sérti a szólás és a véleménynyilvánítás szabadságát. Valóban sérti?  

–  Azért nem, mert vallási helyszínről van szó, amelynek a méltóságát nem lehet megzavarni, ennek megakadályozása nem ütközhet a szólásszabadság jogával. Aki ott lesz, az a tiszteletét fejezi ki, aki másként gondolkodik, annak nagyon sok lehetősége van arra, hogy azt a véleményét más helyen kifejezze.

Megválogatják a szertartáson részt vevők személyét? Oroszország képviselője jelen lehet?

– Nem tudok arról, hogy lenne ilyen korlátozás, ismereteim szerint Oroszország képviseli magát, de nyilvánvalóan nem Putyin elnök személyében. Minden állam két személyt delegálhat az eseményre. Kétezer fős korlát a nyilvánvaló, ennyi az apátság befogadóképessége. Katalin és Vilmos, Harry és Meghan esküvőjén is ez a létszám volt még a kezelhető, ennél több személyt nem tudnak abban a térben fogadni. Annyi bizonyos, hogy egy ilyen esemény inkább a méltóságról szól, és sokkal kevésbé a napi szintű politikai nyilatkozatok megtételéről.

Talán sokaknak furcsa a szinte középkort idéző protokoll. Miként kell ezt nekünk itt, Közép-Európában értékelnünk?  

– Talán azért furcsa ez nekünk, mert mi hosszú ideje nem találkoztunk az arisztokrácia képviselőivel, vagy legalábbis nincsenek ilyen ceremóniáink, ezért mindezt kiüresedettnek tarthatjuk. Ám II. Erzsébet méltóságot, folytonosságot, biztonságérzetet, ezért erőt adott a briteknek. Ez pedig nem a középkor kiváltsága kell, hogy legyen. Természetesen az uralkodó személye is befolyásolja a megítélést. A szertartások a szemünk előtt zajlanak, a nemzeti gyász minden elemét látjuk, ezek az események az adott ország történelmének részei. Talán ahhoz tudnám hasonlítani, amikor egy sakktáblán okos, finom lépesek történnek, ám egy más típusú játékban, szemtől szembeni harcban valósulnak meg az ütközések. Amit látunk, az nem egyszerűen finomkodás, hanem az udvariasság és a tisztelet megadása. Tisztelet és szeretet övezte a királynőt, amely összetartó erőt jelent, amely felülír minden nézetkülönbséget. Az új király, III. Károly és a királyi család minden tevékenysége arra irányul majd, hogy ezt a folytonosságot, biztonságérzetet fenntartsa Erzsébet örökségeként. Azaz mindez nem a középkor, vagy ha igen, akkor annak olyan méltóságteljes léte, amit a mai korra adaptálva érdemes megtartanunk, hiszen reagál a mi korunkra. Ez Erzsébet idejében is így volt, Károly első megnyilvánulásainál is lehetett látni, hogy ezt az irányt követi, hiszen királlyá választásának folyamatát közvetítette a televízió, erre pedig eddig nem volt példa. Érdemes látnunk, végiggondolnunk ezeknek a napoknak az értékeit. A királyi család diplomáciai téren mindig jelentős erővel bírt, amelyek nem szemtől szemben való vitákban jelentkeztek. Egy háborús helyzetben mindig van legalább két erős ellenvélemény: a partnerek közötti közvetítésre éppen ezért alkalmasabbak a koronás fők. 

Igen, de a háborúkat ők sem tudták megakadályozni, akár Falklandot, Irakot vagy Afganisztánt említsük, ahol ott volt a brit hadsereg. És közben csendben volt a királyi család. Vagy mégsem?

– Az Alkotmány meghatározza azokat a jogokat, amiket tehet, és amiket nem tehet meg az uralkodó. Három jogot gyakorolhat: az egyeztetés, a bátorítás és az óvás jogát. Tehát ez nem vétójog. Nem tudhatjuk, mennyi háború lehetett volna, törhetett volna még ki a koronás fő befolyása nélkül, miközben persze egyetlen háború is nagyon sok. A végső szót mindig a Parlament mondja ki.

Jó király lesz III. Károly?  

– Sokan azt mondják, már hetvenéves, miért nem a sokkal fiatalabb Vilmosra hárul az uralkodás joga? Ez lehet előnyős, hiszen higgadtabb, bölcsebb lesz az uralkodó, aki együttműködő szerepében hatásos lesz az érdekérvényesítés folyamatában. Szerintem rend és nyugalom, szabályozottság várható a jövőben is, olyan, amilyen a nemzeti gyász időszakában tapasztalható az egész országban.

Amikor a brit szertartások képeit nézzük, eszünkbe juthat, mennyi gúny övezte nálunk például a főispán és vármegye elnevezések újbóli alkalmazását. Az elmondottak tükrében jogosnak érzi a támadásokat? Hiszen úgy tűnik, Európában helyük van az ilyen hagyományoknak.  

– Ma már túl gyorsan kapjuk meg az információkat és csak szavak szintjén értelmezzük azokat, miközben a hagyományőrzés, az egymásra figyelés, az udvariasság, a társadalmi szereplők közötti együttműködés kultúrája ennél sokkal többet jelent. Nyilvánvalóan más, amikor egy királyi családtól fogadunk el iránymutatásokat, és más, amikor hagyjuk, hogy celebek hassanak ránk jó vagy rossz irányba. A hagyományőrzés, a tradíció mindig javít egy országon, egy nemzeten, ezt a kincset pedig erősítenünk és használnunk kell.