Hatezer éves darabok is előkerültek

2022.01.14. 20:00

Egymásra pakolt kordarabok - Egy honfoglalás kori lovassír került elő Mány környékén

Aranybánya. No, nem valódi arany, de a tudomány, a régészek számára talán még annál is értékesebb holmikkal van tele a leendő M100-as autóút nyomvonala alatt a föld: leletekkel és adatokkal.

Majer Tamás

Részben kemény földmunka egy régészeti feltárás, itt egy neolit körárkot ásnak éppen a régészeket Híres az újkőkori segítő munkások

Forrás: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Részben kemény földmunka egy régészeti feltárás, itt egy neolit körárkot ásnak éppen a régészeket Híres az újkőkori segítő munkások

Forras: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

– Egy közel tíz kilométeres szakaszon dolgozunk. Ennyi nagyjából az M100-as autóútnak a Fejér megyében tervezett nyomvonala – tudtuk meg Szücsi Frigyestől, aki harmadmagával, Líbor Csillával és Kovács Ágnessel együtt – mindannyian a Szent István Király Múzeum régészei – vezeti a Mány környéki, az autóút építését megelőző előzetes régészeti feltárást. A Mányhoz tartozó Méhes-dűlőn, illetve Alsóörspusztán kerestük fel a régészeket és segítőiket.

 

Szücsi Frigyes elmondta, a leletek zöme őskori érintettségű, a legrégebbi leleteik újkőkoriak, körülbelül hat­ezer évesek. Kovács Ágnestől megtudtuk, hogy kelta gödröket, illetve késő bronzkori gödröt is találtak. – Előfordul Árpád-kori telep is, főleg itt, a patakparton, itt alakítottak ki 4-5 méter hosszú munkagödröket, ezekbe több kemencét is beleraktak, valószínűleg itt folyt a sütés – mondta. Íme, a régészek – a bennük rejlő leletanyag alapján – képesek meghatározni egyes gödrök korszakát is!

– A régészet számára ez egy nagyon gazdag terület. A hegyek alját nagyon szerették az őskorban. Valószínűleg az újkőkori népesség is azért települt ide, mert a kőeszköznyersanyag-kereskedelem fontos útvonala húzódott itt – mondta lapunknak Kovács Ágnes ásatásvezető, aki a fényképen egy újkőkorból származó leletet mutat

Forrás: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Mivel rengeteg lelet került felszínre a hosszú ideig tartó s még be nem fejezett próbaásatások során, ezért az előzetes feltárást teljes felületű feltárásnak kell követnie majd, várhatóan tavasszal.

 

– A régészet számára ez egy nagyon gazdag terület. A hegyek alját nagyon szerették az őskorban. Valószínűleg az újkőkori népesség is azért települt ide, mert a kőeszköz-nyersanyag-kereskedelem fontos útvonala húzódott itt. A lengyeli kultúráról tudjuk, hogy nagyon élénken foglalkozott a kőeszköz-nyersanyag kereskedelmével, annyira, hogy a lengyeli kultúra – ami egy dunántúli kultúra – terjeszkedett az Alföld felé is, egészen konkrétan a tokaji obszidián felé, de a bakonyi nyersanyagokat, a bakonyi vörös radiolaritot is termelte, bányászta, használta, és kereskedett is vele – ecsetelte Kovács Ágnes. Líbor Csilla a tájról, a környékről beszélve rámutatott, az őskori emberek számára is élhető, kedvező volt ez a vidék: tele van jól védhető magaslatokkal, adott a vízforrás, a faanyag, sőt a kő is.

A lengyeli kultúra egy megmaradt darabja Forrás: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

– Kerültek elő egyébként – még a nyomvonal bicskei részén – avar kori leletek is, amelyek egy avar kori település szélét jelezhetik – tette hozzá Szücsi. – Van egy honfoglalás kori lovassírunk is, ez egy igen jelentős lelet, ilyen már évtizedek óta nem került elő Fejér megyében. Részleges lovastemetkezésről van szó: a honfoglalás kori lovassírokban jellemzően csak a ló lábszárait és a fejét találjuk meg, tehát egy megnyúzott ló került bele. Mellé temették el az elhunytat, akinek itt bronz fülesgombjai voltak – magyarázta a régész.

 

Fényképeinken Kovács Ágnes újkőkorból származó leleteket mutat meg. – Ezek a hatezer éves lengyeli kultúra leletei. Ezek a nagy csőrös fülek a lengyeli kultúra jellegzetes edényfülei. Híres az újkőkori lengyeli kultúra a vörös pasztózus festésről is, illetve néha a sárga is előfordul benne vagy a kettő kombinációja. Ez is egy gyönyörű sávos festés. Olyan két-három milliméter vastag falú. Az külön érdekes, hogy már hatezer évvel ezelőtt is képesek voltak ilyen nagyon vékony edényt csinálni. Ez a festés, ez a porrá őrölt vörös okker, amit a törzsi társadalmak boldogan és gazdagon felhasználták mindenféle művészi kivitelű tárgyaikon.

Ezek is érdekelhetik